Egy nagyon nehéz és hosszú éjszaka volt… A levegőben volt valami, ami éreztette, hogy különös valami fog történni… 9 óra után igen erős tüzérségi tűzre lettem figyelmes. Ez a tűz 12-től ½ 1-ig tartott, ½ 1-kor lefeküdtem. Később újból hallottam ismételt erős ágyúzást, erős becsapódások is voltak. Lefeküdtünk… 2h körül újból erősebb tüzérségi tűz, amelyből azt láttam és éreztem ki, hogy a tüzérütegek hátrébb jöttek állásba, s több közülük a város belsejébe[n] vett állást. A német becsapódások is mind gyakoribb[ak] és közelebbiek lettek. Időközben megfigyeltem, hogy erős orosz mozgás van a Budai út[on] és [a] Berényi úton. Igen sok motorizált tüzérség, tank, páncélgépkocsi ment hátra, s szinte folyton mentek a lovas kocsis trének. [A] gyakorlott [szem] látta, hogy mennek vissza és ki a városból, éspedig a Budai úton, de a Berényi úton is mentek vissza, éspedig [a] trén, ütegek, sőt gyalogság is. Szőlőhegy felől erős, világító tűz és egy kevés ágyúzás volt. (Székesfehérvár)

Nagyon nehéz éjszaka volt. Már kora este, tiszta holdvilágnál tüzérséggel kezdték Szőlőhegy vidékéről lőni a várost. A torkolattüzet láttam felvillanni, majd a palota fölött elrepülve, a búzapiacon becsapódott a lövedék. Röviddel utána minduntalan erős 3-as detonáció. Rájöttünk, hogy repülő bombázza a várost, amely félóránként visszatér, és kis bombákat dob le. Egész reggelig tartott ez, úgy ½ 5-ig… Sok német megy át a városon. Észak felé, még elég közel harci zaj van. Megjelentek a plakátok, nyilasok és egyéb mozgalmi alakulatok. Köpedelem, ahogy kinéznek. (Székesfehérvár)

Összeegyeztettem az összes hírt, amelyet a mai nap folyamán hallottam; óriási nagy a német felvonulás, Fehérvár felé az úton a polgári közlekedés szünetel, Zirc irányába csak Zirc felől lehet közlekedni, odafel[é] nem. A repülők szerint nagy német támadás indult meg, éspedig Zalából a Balatontól délre, Kaposvár felé, Polgárdi felől Siófok, Kisláng felé, azonkívül Pest felé. [A] hír szerint a támadás iránya és célja Pécs–Dunaföldvár–Budapest. A Dunántúlt hamarosan ki akarják pucolni… Fehérváron a Palotai utat és a zsidó templomnál a kaput befalazták. Hogy ez barikád-e vagy pedig csak az út elzárása a közlekedés elől, azt nem tudni. Fehérváron sok az orosz partizán, de sokat ki is végeztek közülük. (Székesfehérvár)

½ 10-kor kis riadó, de nem mentünk le az óvóhelyre… A rendőr elmondta, hogy az a hír van, hogy az oroszok Győr felé érkeztek, és hogy Pozsony is veszélyeztetve van. Abszurdnak jeleztem ezt a hírt, mert akkor Komáromnak már el kellett volna esnie, erről pedig szó sincs. Azt is híresztelik, hogy Bicskénél áttörték az oroszok a német frontot. Egy támadás itt, ebben a térségben valószínűnek látszik, de hogy ilyen eredménnyel járt volna – kérdéses. A Wehrmachtberichtből [a német fegyveres erők jelentése – a szerk.] azt olvasom ki, hogy a német támadás a Dunántúlon erős orosz ellenállásra talált, s nehezen megy előre. A németek közlik az oroszok összes veszteségeit Magyarországon szeptember óta – ez nekem nem tetszik, ez akkor szokott történni, ha megakad valami. (Székesfehérvár)

Fehérvár körül nem tiszta a helyzet. Német hír szerint [az] oroszok erős páncélkötelékeket vetnek be Székesfehérvárnál, hogy elvágják a németeket, de a németek Székesfehérvár déli részét (Máriahegy) még tartják. [Az] oroszok elérték Várpalota vonalát, Tatát, és benyomultak a Bakonyba, egyes hírek szerint Szőnynél kiértek a Dunához. Esztergom elesett. Győrben [és] Veszprémben nagy az izgalom, ürítik a két várost, s Komáromot is. Bombázzák is erősen ezeket a városokat. [A] németek szerint is igen nagy erőkkel támadnak az oroszok. (Székesfehérvár)

Egész nap gyönyörű, szép idő volt. Riadó, gép nem volt. Este jött a hír, hogy Veszprém, Zirc elesett. Az oroszok nagy offenzívát visznek előre a Bakonyban, [a] Balaton és [a] Duna között, a németek Komáromnál ellentámadást hajtanak végre, de kérdés, fel tudják-e tartóztatni [őket]. Győrt és Pápát [ki]ürítik. (Székesfehérvár)

Az oroszok közeledésének hírére nagy a riadalom és idegesség a városban. A németek pánikszerűen menekülnek, és a legképtelenebb hírek keringenek, így pl. hogy Szálasi lemondott, és József fhg. [főherceg – a szerk.] vette át az uralmat. Lehetetlen! Az oroszok állítólag elérték Marcalit és a Rába folyót, és Sárvár előtt állnak. A zárdában lévő kórházat [ki]ürítik, a legénységet elbocsátják, [a] betegeket Németországba viszik, de hogy kapnak-e vagont, azt nem tudják. [A] kormány állítólag már elment, [a] képviselő- s felsőház holnap megy. Kőhidáról elviszik a védőőrizeteseket, de ez is halasztódik. Sokat gondolkozunk és beszélünk erről, hogy mi lesz velünk, elvisznek-e, vagy itt maradunk. (Székesfehérvár)

A II. emeleti ablakból nézem, s látom a sok vörös, zöld és fehér világító jelzéseket. [A] német üteg elhallgatott, állást változtat, rövidesen az orosz ütegek Szőlőhegyen, Lővéren, a mi magasságunkban megnyitják a tüzet. Mindez oly gyorsan játszódott le, hogy alig vettük észre, és már az élelmezési raktár magasságában jártak, s megkezdődött a tankok előrenyomulása. Tank tank után, az ütegek tüzelnek, s a világító rakéták egyik a másik után.

Éjjel 1h-kor jelent meg az első orosz járőr, de csak a katonakórházat nézte meg, mert úgy lett vezetve, hogy ne mehessen le az óvóhelyre. Német katonát keresett. Egy magyarul tudó orosz fogoly nagyszerűen tolmácsolt. A sebesültek is nagyon féltek, azt hitték, hogy agyonlövik őket. Az oroszok 2 sebesültet láttak az ajtóban ülve kuporodni, kérdezték, miért nem fekszenek ágyba, s felemelve őket, ágyba vitték. (Székesfehérvár)

Este gyümölcsíz, és ami szinte hihetetlen a magyar hadseregnél, tejeskávé a vacsora. Ma érdekes híreket hallottam. Egyik, hogy a törökök a magyar katonaság és [a] leventék hazaszállítását kívánják, és akkor ők szállnák meg az orosz helyett az országot. A másik, hogy Svájc abban az esetben, ha a német és az angol megegyezik, hadat üzen az orosznak. A vacsora gyümölcsíz. A fiúknak az a gyanúja, hogy a fejesek zsiványkodnak, mert mint az egyik hadapród elszólásából kitűnt, este vaj kellett volna vacsorára. Most alighanem a reggelire járó lekvár másik felét kapjuk. Ezzel szemben, amint a suttogó propaganda mondja, Pribék zászlós felesége, egy dísznőstény vajas dzsemet óhajtott reggelire. A családok kihozásának más oldalról is jelentkezik következménye. Két úriasszony összeszólalkozott az óvóhelyen, és az egyik azzal torkolta le a másikat, hogy ő érettségizett. (Friedrichshafen, Dél-Németország)

(A háromgyermekes Somfai János a bakonybéli római katolikus elemi népiskola tanítója volt, amikor 1944 novemberében behívták katonának. Egy gyors és felületes kivégzést követően Németországba vezényelték.)

Ebéd 4 körül. Fél 5-kor sorakozó. A tűzoltólaktanya közelében levő templomba megyünk esti misére. Modern stílusú, gyönyörű, hatalmas épület. Mellette a plébánia romokban. A templom sarkát is megbontotta a bomba. A hatalmas orgona sípjai sajátosan, burkolat nélkül sorakoznak az evangéliumi oldalon. Néhányat kiütött a szilánk. A templom gótikus boltíveire dongaboltozat simul. Az oltáron csak két gyertya ég. Férfit alig látni, csak nők vannak. A mise egyes részeit németül olvassák. A latin feleleteket a nép is énekli. A latint torzítják. Énekük kellemes, összetanult. Mindig különös meghatottság fog el, ha először vagyok egy templomban. Ma fokozottan érzem ezt. Úgy látom, nemcsak engem fog el imádságos hangulat, a többiek is meghatódtak. Érdekesek ezek a fiúk! Otthon mosdatlan szájúak, itt meg Istenhez fordulnak. Mise után prédikáció. Háborús prédikáció az otthontalanok, szétszórtak, szétszakítottak vigasztalására… (Friedrichshafen, Dél-Németország)