Életem legborzalmasabb napját éltem át. Szörnyű bombázást kapott Szombathely. Reggel 10 órakor még püspöki mise volt a székesegyházban, s ünnepélyes Tedeum a pápa koronázási évfordulójára. Hatalmas embertömeg szorongott a templomban. Különféle küldöttségek foglaltak helyet a stallumban. Semmi baj. Délben riadó. Lemegyünk a pincébe. Rossz előérzetem van. Pincénk tele van. Önképzőköri gyűlést tartunk. Egyszer csak megkezdődött a szőnyeg[bombázás], s a villany kialszik. Hatalmas csapások döngetik a földet. A föld fölemelkedik, hullámzik minden. Egy hatalmas csattanás és hatalmas megrázkódás. Vészkijáratunkat valami baj érte. Tele van porral [a] pincénk. Puskaporszag. A hullám véget ért. Fellélegzünk. Kimennek egyesek. Mi imádkozunk. Ki érettünk vérrel verejtékezett! Egyszer csak ismét elkezdődött a szőnyeg[bombázás]. Ripeg-ropog minden. A halál torkában érezzük magunkat. Szent Márton, könyörögj érettünk, most már mindenki zokog. Vége a hullámnak. Kívülről jönnek azzal a szörnyű hírrel, hogy a székesegyház telitalálatot kapott, s mellettünk egy bomba. Kiss kanonok úr háza szintén telitalálatot kapott. Pintér kanonok úr már meghalt. Most felfutottam a második emeletre. Jönnek a gépek, kiáltják. Csak úgy csúsztam a lépcsőkön le, be az óvóhelyre, tele félelemmel. Ismét reng a föld, ripegnek-ropognak a bombák. Kitartóan imádkozunk. Nyakunkat behúzzuk, hiszen közeledik a hupogás. Istenem csak még egyszer ments meg engem! Itt-ott a pincében ájuldoznak. Most hoznak el előttem egy ájultat, és itt locsolják. Közben a hullámszünetben hírek érkeznek. Egy kis szünet és ismét hupog minden. Megkezdődött ismét a bombázás. Borzasztó helyzet. Már mindenki térdel a pincében. Uram, ments meg minket. Kis szünet és ismét egy újabb hullám. Sohasem akar véget érni. Uram, Istenem, ments meg. Nem reméltem, hogy még egyszer felkerülök. Végre mindennek vége. (Szombathely, Vas megye)