A II. emeleti ablakból nézem, s látom a sok vörös, zöld és fehér világító jelzéseket. [A] német üteg elhallgatott, állást változtat, rövidesen az orosz ütegek Szőlőhegyen, Lővéren, a mi magasságunkban megnyitják a tüzet. Mindez oly gyorsan játszódott le, hogy alig vettük észre, és már az élelmezési raktár magasságában jártak, s megkezdődött a tankok előrenyomulása. Tank tank után, az ütegek tüzelnek, s a világító rakéták egyik a másik után.

Éjjel 1h-kor jelent meg az első orosz járőr, de csak a katonakórházat nézte meg, mert úgy lett vezetve, hogy ne mehessen le az óvóhelyre. Német katonát keresett. Egy magyarul tudó orosz fogoly nagyszerűen tolmácsolt. A sebesültek is nagyon féltek, azt hitték, hogy agyonlövik őket. Az oroszok 2 sebesültet láttak az ajtóban ülve kuporodni, kérdezték, miért nem fekszenek ágyba, s felemelve őket, ágyba vitték. (Székesfehérvár)