Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság” vagy „bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában korabeli újságok hangzatos címekkel megjelent cikkeiben, amelyekben a szabadság a szolgaság szinonimája vált. Valóság – offline.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 21. szerda

Szerző: MTI

Egy szovjet haditudósító tollából tudtuk meg, hogy a Vörös Hadsereg által elfoglalt észak-németországi Schwerinben mind a helyi lakosság, mind a németek által korábban elhurcolt ukrán női foglyok az első parancsra engedelmeskedtek a szovjeteknek. Habár a feljegyzései bizonyára idilli képet festenek az orosz–német együttműködésről, a háború elhúzódó évei miatt azonban nem volt elképzelhetetlen a kimerült lakosság, az új megszállók és az egykori foglyok kooperációja.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 22. csütörtök

Szerző: Ismeretlen szerző

A hírhedt Andrássy út 60.-ban 1945 első hónapjaiban rendezkedett be az újonnan megalakult Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya. Csordás Ferenc debreceni rendőrfőkapitány-helyettes beszámolója a nyilasterror maradványait és az új politikai rendőrség munkáját tárta az olvasó elé. Vajon ekkor már lehetett sejteni, hogy a „hírhedt vallatószoba” a következő években is jajkiáltásokkal lesz tele?

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 23. péntek

Szerző: Ismeretlen szerző

„Budapest segélykiáltását” meghallotta a „felszabadító” Szovjetunió. A moszkvai kormány – látva a német megszállás eredményeit – ellátási segélyt bocsájtott a magyar főváros és a bányavidékek részére. A Tiszántúli Népszava szerint a magyar nép nem győz hálálkodni a sok segítségért Kliment Vorosilov marsallnak, aki ezután még hosszú évekig „viselte szívén” a magyar nép és a Magyar Kommunista Párt sorsát.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 24. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

1945 elején nem kis megrökönyödést keltett a hír, miszerint lába kélt a szegedi egyetem Budapestre szállított rádiumkészletének. Bár a visszavonuló németek elől – akik igyekeztek minden mozdíthatót magukkal vinni – sikerült elrejteni, néhány tolvaj mégis meglovasította a szegedi tartalékokat. De miért is volt fontos a rádium? Mivel ez az anyag magától fénylik, a vele lefestett tárgyak – legyen az fegyver, óra, csokoládé, cigaretta vagy fogkrém – értékesebbé, eladhatóbbá váltak, ugyanakkor hihetetlen károsak is voltak a szervezetre.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 24. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

Egy szerencsésen megmenekült auschwitzi túlélő visszaemlékezéseit olvashatjuk a Népszava idézett cikksorozatában. Elmondásainak valóságát a korszak kutatásai igazolták: számos publikáció született a Harmadik Birodalom rémtetteiről, és örökítette meg a koncentrációs táborok világát. A főbűnösök pere 1946-ban kezdődött meg, sokakat azonban nem sikerült a vádlottak padjára ültetni, így az alább említett Josef Mengelét sem.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 24. szombat

Szerző: Fleischer Erzsébet

A második világháború alatt több mint 6 millió ember vesztette életét a holokauszt során. Az áldozatoknak nemcsak a koncentrációs táborokban kellett szörnyű atrocitásokat elszenvedniük, hanem már sokkal korábban, lakóhelyükön is. Az alábbi írás kendőzetlenül írja le a budapesti Teleki tér környékén élő nőkkel szemben elkövetett rémtetteket.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 25. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

Az 1945-ben megalakult politikai rendőrség a kommunista párt ökleként működött egészen 1956-ig. Tagjai a pártból kerültek ki, továbbá mindenkinek be kellett lépnie a pártba, amennyiben a politikai rendőrségben akart dolgozni. Kezdetben párhuzamosan működött mellette a budapesti rendőrség is, amelyet szépen lassan felszámoltak, majd a Politikai Rendészeti Osztállyal egybeolvadt. Feladata nemcsak a fasiszta karhatalom tagjainak felkutatása volt, hanem ellenőrizte – és bíróság elé is citálta – mindazokat, akik a Horthy-rendszerben e területen dolgoztak, vagy éppen a csendőrség szolgálatában álltak.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 27. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

A háborús bűnösök felelősségre vonása 1945. január–februárban kezdődött meg. Fülöp Imre nyilas párttag perének tárgyalását Szegeden folytatták le, halálbüntetést kapott. Fülöpöt kínzással, sikkasztással és a részére kiutalt lakás berendezésének eladásával vádolták meg.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 27. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

Az 1945-ben megalakult Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya a háborús bűnösök és segítőik felkutatását az ostrom elvonulása utáni elsődleges feladatának tekintette. Mivel megalakulása óta a Magyar Kommunista Párt legfőbb szerveként működött, a párt érdekében nemcsak a háborús vétkeseket, hanem saját politikai ellenfeleiket is szívesen látta a vádlottak padján. Kérdés tehát, hogy az irattár dokumentumaiban fellelhető tényleges elkövetők és az utólag „bűnössé tett” személyek aránya mennyi is lehetett valójában.

Tiszántúli Népszava

Megjelenés: 1945. március 28. szerda

Szerző: Ismeretlen szerző

A második világháború utolsó, Magyarország elleni légitámadására 1945. március 27-én került sor. A nyugati szövetségek ezen a napon Szombathely mellett az ausztriai Bécsújhelyet, közép-németországi gyárakat és vasútvonalakat is bombáztak. A támadások célja a nyersanyag- és az utánpótlás-szállítás teljes elvágása, valamint a gyárak termelésének ellehetetlenítése volt.