Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság” vagy „bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában korabeli újságok hangzatos címekkel megjelent cikkeiben, amelyekben a szabadság a szolgaság szinonimája vált. Valóság – offline.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 7. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

A mai fiatalság körében ismeretlen lehet a Beszkárt név. A kifejezés az 1920-as évek elején alapított Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot jelöli, a jelenlegi BKV Zrt. elődjét. A következő cikk szerint ennek elnökévé nevezték ki Millok Sándor korábbi országgyűlési képviselőt, újságírót. 1945 júniusában a szakszervezetek képviseletében lett az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, majd egy hónapra rá miniszterelnökségi államtitkári címet kapott. Millok Sándor kapcsán érdemes megemlíteni, hogy már 1919-ben tagja volt a Tanácsköztársaságot kikiáltó szociáldemokrata pártnak, majd 1944. március 19-ét követően a németek elfogták, és Mauthausenbe szállították.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 8. szerda

Szerző: Ismeretlen szerző

1945 augusztusa meghatározó volt Európa jövője szempontjából, ekkor fejeződött be ugyanis a szövetséges nagyhatalmak által összehívott potsdami konferencia. A gyűlésen felosztották a háború utáni megszállási övezeteket, meghúzták Lengyelország új határait, és érintették a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Utóbbi során jött szóba Finnország és Románia mellett Magyarország is. Ezen a konferencián született döntés továbbá a svábok kitelepítéséről, ami hazánkat is érintette.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 10. péntek

Szerző: Ismeretlen szerző

A minisztertanács 1945 után az államigazgatás legfelsőbb szerve volt. A következő írásból világossá válik, hogy milyen jogkörrel rendelkezett, és milyen feladatokat látott el. Mint ahogy a címből is kiderül, ez az intézmény hozott határozatot kormánybiztos kinevezéséről a németlakta területeken. Emellett ennek az intézménynek az ülésén terjesztette be az év végén Nagy Imre belügyminiszter a sváb kitelepítésről szóló alaprendeletet is.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 11. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

A népbíróság fogházának adott otthont a budapesti Markó utca. Innen sikerült 1945 augusztusában hét elítéltnek elszöknie, aminek hatására később megerősítették az épület védelmét. Ebben az intézményben tárgyalták 1945 után a háborús bűnösök perét, a halálbüntetések végrehajtására pedig az udvaron került sor. Itt végezték ki Szálasi Ferencet, Imrédy Bélát, Sztójay Dömét, illetve Bárdossy Lászlót is.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 11. szombat

Szerző: Hámori László

Mindenkinek ismerős lehet a címben szereplő vezetéknév. Gróf Bethlen István miniszterelnök lemondása, majd Károlyi Gyula bukása után, 1932-től a következő négy évre vitéz jákfai Gömbös Gyula lett Magyarország miniszterelnöke. Az egykori kormányfő családjának nőtagjaival kapcsolatban jelent meg 1945 nyarán a következő cikk, amelyből kiderült, hogy elfogatóparancsot adtak ki ellenük. Gömbös Máriáról megtudhattuk, hogy külföldre menekült, azonban a nővérét elfogták. Az írás fontos propagandacélt szolgált. Magyarázatot próbált adni arra, hogy miért kell a régi gárdát lecserélni, és „demokratikus” rendőrséget létrehozni.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: S.

A budapesti Népszínház utca a Blaha Lujza teret köti össze a Teleki László térrel. E máig kétes hírű helyen játszódik a következő történet, amelynek elolvasása előtt ajánlatos visszautazni egy kicsit az időben. Érdekes, hogy a cikk írója a címben nem a bűncselekményt emelte ki, hanem magát a fogalommá váló út nevét. Egy korábbi tragikus esemény is kapcsolatba hozható az utcával: 1944 októberében, a nyilas hatalomátvétel után az új rend első erőszakhulláma itt is válogatás nélkül sújtott le a védtelen zsidóságra.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: Hirdetés

A rendőrség feltöltése 1945 után dinamikusan kezdődött meg. A régi, megfelelő szaktudással rendelkező garnitúrát alacsonyabb iskolai végzettségű, lojális elemekkel próbálták helyettesíteni. Kik vezették a világháború után a rendőrséget? Lássuk: az országos rendőrkapitányság főkapitánya: Szilágyi József (Magyar Kommunista Párt, MKP), a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője: Sólyom László (MKP), majd 1946-tól Münnich Ferenc (MKP), a rendőrakadémia parancsnoka: Benkő Károly ezredes (MKP). És akkor a politikai rendőrségről még nem is beszéltünk. Ugye ismerősen cseng Önöknek Péter Gábor neve?

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

Dövényi Nagy Lajos 1945 áprilisa után nem kívánatos elemmé vált Magyarországon. A háború alatt az Új Magyarság, illetve a Magyar Futár című lapokban publikált. Írásait szovjetellenesnek, fasiszta szelleműnek minősítették, így könyveit az 530/1945. M. E. számú rendelet alapján meg kellett semmisíteni. Az elsőfokú ítélet alapján – a Murai (Metzl) Lipót ügyét is vizsgáló – Major Ákos kötél általi halálra ítélte, amit másodfokon is megerősítettek. Kegyelmi kérvényét a Népbíróságok Országos Tanácsa elutasította. Végül Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt politikusának közbenjárására csupán életfogytiglani szabadságvesztést kapott.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: Tolnai György

Tolnai György Népszavában megjelent írása Japán 1945. augusztus 15-i fegyverletételének előzményeit járta körbe. Az írásból leplezetlenül árad a megfelelési vágy az új berendezkedés kívánalmaihoz. A szigetország fegyverletételét leginkább az atombombák pusztítása okozta, ám a szovjetek általi hadüzenet, valamint Mandzsúria megtámadása és a Kvantung-hadsereg gyors összeomlása is kisebb sokként érte Tokiót. Az dokumentumot végül 1945. szeptember 2-án írták alá, ami Japán kapitulációja mellett a második világháború végét is jelentette.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 12. vasárnap

Szerző: Amerikai katonai misszió

A Magyarország bombázásáról készült képekből több példány is megtalálható a honlapunkon. Az amerikaiak még B–17-es nehézbombázókat is bevetettek a kárpát-medencei célpontok ellen. A magyar légvédelem olykor sikeresen lelőtt egy-egy gépet, így az amerikai katonák közül sokan vesztették életüket az ország különböző pontjain. Az amerikai katonai misszió halottaik felkutatására a következő hirdetést adta fel a Népszavában: