Az időjárásnak édes mindegy, hogy háború van vagy béke. Ha esik, esik, ha fúj, fúj, ha fagy, fagy. A zord telet lehetetlen elviselni fűtés nélkül. A cikk szerzője talán dermedt ujjakkal jegyezte le a „náci bestiák” okozta káoszt, ezúttal fűtésügyben.

A Reuter-iroda moszkvai tudósítója jelenti, hogy Moszkvában teljes megegyezés jött létre a lengyel nemzeti egység kormányának megalakítása céljából folytatott tanácskozásakor. A megegyezésről szóló formulát továbbították ahhoz a bizottsághoz, amelynek tagjai Molotov külügyi népbiztos, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia moszkvai nagykövetei. A megegyezés értelmében több emigráns lengyel politikus is tagja lesz a lengyel kormánynak. így Mikolajczky, aki miniszterelnöke volt a londoni lengyel emigráns kormánynak, kívüle még négy volt londoni lengyel politikus.

Tokióban hivatalosan közölték, hogyha a hadi helyzet megkívánná, a japán császár maga veszi kezébe a kormány vezetését. Suzikima miniszterelnök kijelentette, hogy az invázió Japán ellen küszöbön áll. Az Egyesült Államok hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy rövidesen naponta 1000 óriás bombavető fogja támadni Japánt az invázió előkészítése céljából.

Tülüngyán Pál szombathelyi szőnyegjavító népellenes bűntett miatt került a szombathelyi népbíróság elé. A népügyészség vádirata szerint 1941. decemberében belépett a Nyilaskeresztes Pártba, ahol fegyvernélküli pártszolgálatot teljesített, anélkül, hogy vele szemben bármilyen kényszert alkalmaztak volna. A szombati főtárgyaláson Tülüngyán előadta, hogy csupán két hétig teljesített szolgálatot a nyilasok párthelyiségében, mint portás, később pedig a zsidó holmikat elosztó üzletben működött, mint kifutó. Tülüngyán vallomását a kihallgatott tanúk is megerősítették: A bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével hat hónapi börtönbüntetésre ítélte és elrendelte szabadlábra helyezését az ítélet jogerőre emelkedéséig, azzal a megszorítással, hogy hetenként egy ízben jelentkezni tartozik a rendőrségen.

Horváth Imre 25 éves sárvári napszámos felett ítélkezett a szombathelyi népbíróság, aki ellen az volt a vád, hogy belépett az SS kötelékébe. Horváth a főtárgyaláson előadta, hogy szabadságáról visszatérőben Budapesten jelentkezett a személy irányító központban. Ekkor az utcán német katonák feltartóztatták őt társaival együtt és azt mondván, hogy az Erzsébetfalvát elérő oroszok ellen vetik be őket, a Bólyai-akadémiára szállították. Itt német egyenruhát kaptak, de továbbra is magyar parancsnokság alatt állottak. De így sem ízlett neki a német egyenruha, és amikor alkalma kínálkozott, megszökött. A népbíróság nem fogadta el a vádlottnak azt a védekezését, hogy nem lépett be az SS köte¬lékébe, de enyhítő körülményként mérlegelte, hogy onnét megszökött. Ezért egyévi börtönbüntetésre ítélte. A népügyész súlyosbításért fellebbezett.

Magyarországon már az 1944-es esztendőben megkezdődött a közigazgatás újjászervezése. Ennek egyik fontos pillére a nemzeti bizottságok megalakítása volt. Szerepük elsősorban a harcok alatt megszűnt belpolitikai adminisztráció helyettesítése volt. A Tiszántúli Népszava cikkében a bizottságok hatáskörének bővítéséről olvashatunk, amely 1945 februárjától a munkabérek rendezésére is kiterjedt.

Magyarország hadszíntérré válását a lakosság mellett a középületek, lakóházak, kulturális épületek is megsínylették. Szerencsésen megmenekült a debreceni kollégiumi könyvtár, amelyet a Tiszántúli Népszava cikke szerint a bevonuló szovjet katonáknak köszönhetően nem fosztottak ki a német csapatok. A tudományos könyvtárban máig számtalan pótolhatatlan kódex, térkép, kézirat található, ezek értéke felbecsülhetetlen.

A háború a társadalom minden rétegét érzékenyen érintette: a gazdag arisztokratától a szegény utcaseprőig. A romok eltakarításában a hazai városok minden polgára részt vett, Debrecenben az alulfizetett utcaseprőknek különösen sok dolguk akadt. A következő cikkben az ő kéréseiket olvashatjuk.

1945. február 13-án Budapest elesett, a Vörös Hadsereg bevonulhatott a fővárosba. A lakosságnak a második világháború egyik leghevesebb városostroma után továbbra is szembe kellett néznie a nélkülözéssel. Budapesten súlyos helyzet uralkodott, a sebesült, éhező, fázó lakosságot szervezett úton kellett ellátnia a debreceni kormánynak, amelynek nyugat felé indított, élelmiszerrel megrakott vonatszerelvényei a visszajelzések szerint nem érkeztek meg maradéktalanul.

A svábok, vagyis a magyarországi németek a második világháború után nemkívánatos népcsoportnak számítottak az országban, szovjet nyomásra 1946 és 1948 között sor került a kitelepítésükre. Hogy miért? Az ok egyszerű volt: német anyanyelvük miatt a náci németek, valamint a nyilasok közé sorolták őket, így gyakran szerepeltek olyan propagandacikkben, mint amelyet alább olvashatunk.