A kommunisták számára a sváb kitelepítési propaganda jó eszköz volt arra, hogy önmagukat „nemzeti” pártként tüntessék fel, továbbá hogy a földreform keretében a kitelepítés nyomán felszabaduló földterületeket is feloszthassák. Politikai megfontolásaik között szerepelt még a kommunistaellenes pártok potenciális szavazószámának csökkentése, a svábok közül ugyanis a Horthy-időkben sokan a fasiszta pártokat támogatták. Egyenlőségjelet tenni – ahogyan e cikk szerzője tett – a magyarországi németek és a hithű nácik közé azonban nemcsak morálisan bizonyult aggályosnak. Hamarosan jelentkezett a „bumeránghatás”: a németek kiutasítása Magyarországról példaként és igazolásként szolgált a magyarok Csehszlovákiából való kiutasítására.

Kormánybiztosság alakult a volksbundista svábok kitelepítésére, és a Volksbund jó erődítményét, Bonyhádot már meg is ostromolta. Az ostrom sikerrel járt: a népellenes bérencek helyére beültettek 2000 csángó családot. A földreform után ismét egy tett a nép és a nemzet érdekében.

A svábok kitelepítésében mi is érdekelve vagyunk. A Budapest–Bécs országút mentén egyik sváb község a másikat éri. A kisipari gócokban egészen Komáromig a legjobb helyekre svábok szívódtak. A Volksbund itt is uralkodott.

Mikor kerül sor a mi svábjaink kitelepítésére? Ezt bizonyossággal megmondani nem lehet. Ajánlatos lenne, ha bizottságok alakulnának, amelyek a hatóságokkal karöltve már előre pontosan összegyűjtenének minden adatot, a kormánybiztosság munkájának megkönnyítésére.

Mi legyen a svábokkal? Ez is komoly kérdés, de Esztergom már példát mutatott erre. A hatóságok bölcs intézkedése folytán nemrégen a sváb falvak férfi munkaereje Esztergomban romokat takarított. Nos, hát építsék fel a svábok Budapestet! Nem utolsósorban vétkesek abban, hogy a hitlerista pribékeket ránk hozták, s ők is beállottak soraikba. Első kötelességük hát, hogy a teuton barbárság pusztításait helyrehozzák. Evvel tartoznak ennek az országnak. De tartozásaikat így is csak elenyésző mértékben egyenlítik ki.