„A tetű a halottat és lázas beteget elhagyja, és új áldozatot keres magának” – nyilatkozta a Népakaratnak az esztergomi tisztifőorvos a véres harcok után érkező újabb megpróbáltatásról. A háború és az azt követő nélkülözés idején katonák és civilek egyaránt szenvedtek a tetvektől, hiszen gyakran nem volt hol tisztálkodniuk, nem válthattak alsóneműt, ruhát. A kiütéses tífuszt hordozó ruhatetű pedig a rossz higiénés körülmények között élő, túlzsúfolt közösségekben fordul elő. A parazita által terjesztett betegség „halálozási arányszáma” az orvos szerint 1945 tavaszán hatvan százalékos volt. Milyen kegyetlen dolog túlélni a háborút, hogy aztán elvigyen a tífusz.

Dr. Murányi István tisztiorvos nyilatkozata a Népakaratnak

1565-ben indult el [az] Európa népeit megtizedelő útjára a „magyar betegség” név alatt ismert kór, a mai kiütéses tífusz. Ez a kór a hátországokban mindig a háború után jelentkezik a katonák hazatértével. A háborúnak vége, de a halál csontos kezével újra körülöttünk ólálkodik, újabb áldozatokat kíván.

Felkerestük dr. Murányi Istvánt, Esztergom város tisztifőorvosát, hogy tájékoztatást kérjünk a közönség számára a tífusszal kapcsolatos kérdésekről.

– Városunk kórházában jelenleg 18 tífuszos beteg fekszik, ebből 4 vidéki – mondja Murányi főorvos úr. – A betegséget nyugatról hozzák a visszatérő katonák, leventék és polgári személyek. A kiütéses tífuszt a tetű terjeszti, és nyugaton, ahol a nagy zsúfoltság miatt a tisztálkodási lehetőségek a minimumra csökkentek, a tetűk rohamosan szaporodni kezdtek.

Ezért, ha valaki bárhonnan a városba érkezik, mivel a tífuszt a vonaton is megkaphatja, jelentkezzék a városi orvosok valamelyikénél vizsgálat céljából. Aki azonban nyugatról érkezik, az két hétig orvosi felügyelet alatt fog állni. Utazási igazolványt csak az kap, aki előzőleg orvosi vizsgálaton is átesik.

– Melyek a betegség tünetei és kísérőjelenségei? – tesszük fel a kérdést.

– A fertőzött tetű által megcsípett egyénben – válaszol a főorvos úr – a betegség 10–14 napig lappang. A kísérőjelenségek azonban már mutatkoznak. A beteget [a] hideg rázza, utána magas lázat kap, folytonos delíriumban van. A testen enyhe kanyaróhoz hasonló foltocskák jelentkeznek. Mindenképpen a súlyos beteg benyomását kelti. A fertőtlenített beteg nem fertőző, ha környezetében tetű nem fordul elő. A tetű a halottat és lázas beteget elhagyja, és új áldozatot keres magának.

– Mi a tífusz megelőzésének módja?

– A legegyszerűbb védekezés a higiénia szabályainak a betart[ása]. Ha valaki utazásból visszatér, menjen addig be a lakásba, [míg] meg nem mosakodott, és fehérneműt nem váltott. A tetűtlen[ítés] legegyszerűbb módja a test sz[őr]zetének petróleummal vagy sp[iri]tusszal való alapos bedörzsölése, utána fürdés. A használt fehérneműt ki kell főzni, a felsőruhát pedig többször átvasalni. A tetű a serkéből két hét alatt kel ki, a tetű tehát csak annál szaporodhat el, aki nem vált hetenként legalább egyszer fehérneműt.

A betegségnek olykor halálozási arányszáma 60 százalék, tehát a védekezés úgy egyéni, mint a köz szempontjából óriási fontosságú, és ezért a hatóságok a legerélyesebb intézkedéseket foganatosítják a betegség terjedésének megakadályozására.

Ne vegye tehát senki zaklatásnak a gyakori orvosi ellenőrzést, mert ez mindnyájunk érdekében történik.

Esztergom város megvédése a betegségtől jó kezekre van bízva, de a lakosság is járuljon hozzá, hogy a védekezés sikeres legyen – fejezte be nyilatkozatát dr. Murányi István.