Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság” vagy „bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában korabeli újságok hangzatos címekkel megjelent cikkeiben, amelyekben a szabadság a szolgaság szinonimája vált. Valóság – offline.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 27. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

A következő propagandacikk a magyar hadifoglyok hazaszállításáról, illetve a Szovjetunió fogolytáboraiban töltött életéről szól. Az elfogott katonák a Gupvi (Hadifogoly- és Internálótáborok Parancsnoksága) által fenntartott táborokba kerültek. Ezek a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) alá tartoztak. A cikkben felvázolt „felhőtlen” állapot javarészt erősen túlzó volt.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 27. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

A Szovjetunió legfőbb napilapja a Pravda volt, amely teljes mértékben a Szovjetunió Kommunista Pártjának irányítása alatt állt. Budapest eleste után a lap haditudósítói a Vörös Hadsereg dunántúli előretörését is figyelemmel követték. A szovjet katonaság 1944 decemberében sikeresen átjutott a Margit-vonal keleti részén, amely ekkor a német védelem egyik legfőbb szakasza volt. Kiépítése még hónapokkal a front érkezése előtt, 1944 őszén elkezdődött. Ám hiába rendelkezett aknamezővel, betonerődökkel és műszaki zárral, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Végül a Vörös Hadsereg a Balaton északi részén az Olga-, valamint a Zsuzsanna-állást is áttörte, és elérte Győr városát.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 28. szerda

Szerző: L. B.

Az „igazságszolgáltatás” meghatározott keretei 1945 után nagy mértékben lazultak. Mit értünk keretek alatt? A bíróság működésének szabályzatát, amely fontos kritériumokon alapult. A rovat első cikkéből kiderül, hogy a későbbi bíróknak nem volt szükségük jogi végzettségre, alkalmazásuknak csupán egyetlen lényeges feltétele akadt: a rendszer kiszolgálása. Érdekes, hogy a propagandacikkben milyen körülírással igyekeztek ezt a törvénytelen lépést legitimálni.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 28. szerda

Szerző: Ismeretlen szerző

A második világháború európai hadszínterének utolsó időszaka 1945 tavaszán érkezett el. A német hadsereg végső tartalékaival próbálta felvenni a harcot a szövetségesekkel szemben. Más publikációban is olvasható, hogy a magyarországi frontszakaszon szolgáló magyar–német erők is elkeseredett harcot vívtak az előretörő Vörös Hadsereggel. A Szabad Nép cikke betekintést nyújt az 1945 márciusán fennálló hadi helyzetről. A részletes leírás alapján összehasonlíthatjuk a Kárpát-medencei és egyéb európai hadszínterek csapatmozgásait.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 29. csütörtök

Szerző: Ismeretlen szerző

A következő cikkben betekintést nyerhetünk a sokszor emlegetett Murai alezredes és társai elleni perbe. A nyilvános tárgyalásra a Zeneakadémia nagytermében, jelentős tömeg előtt került sor. Az írásban betekintést nyerhetünk Major Ákos bíró és Murai Lipót „beszélgetésébe”. Emellett olvashatunk dr. Herczeg Tibor orvos esetéről is, aki a vád szerint az elkeseredett munkaszolgálatosokon igyekezett meggazdagodni. Rotyis Péter, Szívós Sándor, Murai Lipót végül a hóhér kezére jutott. Herczeg esetében az elsőhöz hasonlóan a másodfokú ítélet is életfogytiglani büntetést szabott ki rá.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 29. csütörtök

Szerző: Ismeretlen szerző

Bizarr dologra lettek figyelmesek a háború végén a Heves megyei Kál és a környező falvak lakói. Több hivatalt, illetve hatóságot felkeresett egy bizonyos hölgy, aki először Szálasi Ferenc unokahúgaként mutatkozott be, majd a nemzetvezető bukása után Vörös János honvédelmi miniszter húgaként tetszelgett. A hölgy metamorfózisa ebben az időben nem volt egyedüli Magyarországon.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 29. csütörtök

Szerző: Ismeretlen szerző

A hatalom új örökösei már a magyarországi harcok idején elkezdték kézre keríteni a nyilasokat a Vörös Hadsereg által ellenőrzött területen. A foglyul ejtett személyek háborús bűnösként kerültek a népbíróság elé, amely a felelősségre vonás legfőbb intézményeként már 1945 elejétől működött. A nyilasok számos módon próbáltak meg kibújni a büntetés alól, aminek egyik legjobb módja az ország elhagyása volt. Ne feledjük, Szálasi Ferencet is az amerikaiak fogták el német területen, és adták át Magyarországnak. Sok nyilas pedig úgy próbálta leplezni sötét múltját, hogy belépett a Magyar Kommunista Pártba.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 31. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

1944 őszén a Vörös Hadsereg már Magyarország területén tört akadálytalanul előre. Igaz, hogy 1944 októberében, a debreceni páncéloscsatában kisebb sikert arattak a magyar–német csapatok, de ez sem állíthatta meg a jó utánpótlással rendelkező, sokszoros túlerőben lévő szovjeteket. A következő jelentős védelmi pont a főváros lett. A németek hamarosan aláaknázták a stratégiai szempontból fontos hidakat, és a front közeledtével felrobbantották azokat. A Horthy Miklós (ma Petőfi) híd is ennek esett áldozatul 1945 januárjában. A hidat az ötvenes években felújították.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 31. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

Budapest ostroma után a helyi lakosságnak rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie. Hiánycikk volt többek között a tűzifa mellett az ablaküveg is. A korabeli lapokban rendszeresen találkozhattunk hirdetésekkel, amelyben ezeket az árukat keresik. A problémákat tetézte a vízvezetékrendszer nagyfokú megrongálódása is, ami a vízhasználat kényszerű szabályozásához vezetett. A következő cikk e rendelkezésbe nyújt betekintést.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 31. szombat

Szerző: Ismeretlen szerző

A következő írás érdekes történetet és tanulságos „megoldási javaslatot” tár az olvasóközönség elé. Az újságcikket megvizsgálva látható, hogy valójában nem Fenyves Jenő igazgató igazságtalan intézkedéseinek bemutatása a cél. De akkor miről is szól ez az írás? Mindenekelőtt egy normatívát akar szolgáltatni, hogy az új, „demokratikus” keretek között hogyan kellene működnie egy áruháznak. Maga a címzett csak a példastatuáláshoz kellett, a történet pedig ahhoz, hogy felhívja a figyelmet az üzemi bizottságok által a munkásoknak szolgáltatott jogokra, hatáskörökre. A következő sorok nem szükségszerűen egy eladónő tollából származnak.