Média anno...

Se internet, se tévé: „megírta az újság” vagy „bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában korabeli újságok hangzatos címekkel megjelent cikkeiben, amelyekben a szabadság a szolgaság szinonimája vált. Valóság – offline.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 14. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

Budapest hídjainak újjáépítése 1945 augusztusában már komoly ütemben folyt. Ennek során kezdődött meg az 1945 januárjában utoljára felrobbantott Lánchíd romjainak kiemelése is. A cikk szerint egy anyaghiba balesetet okozott, amely után vizsgálatot rendeltek el.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 14. kedd

Szerző: Ismeretlen szerző

Már a címben felfedezhetünk egy elég jelentős ellentmondást. Lehet-e eszerint sajtószabadságról beszélni? Vagy az állítással szemben éppen hogy a sajtó ellenőrzéséről, esetleg cenzúrájáról van szó? A kommunisták már kezdettől fogva a lapkiadás korlátozására törekedtek, és ennek egyik következményeként jött létre az 1945 februárjában elfogadott, 340/1945. M. E. számú kormányrendelet is. Már ebben kimondták, hogy lapengedélyt csak „demokratikus pártok” kaphatnak, majd ezt – még ebben az évben – kiterjesztették többek között a könyvekre és a röplapokra is.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 17. péntek

Szerző: Ismeretlen szerző

A japán császár 1945. augusztus 15-én jelentette be rádión a háború végét. A szövetségesek hetekkel korábban, a németországi Potsdamban tartott konferenciájukon szólították fel még harcoló ellenségüket, hagyjon fel az ellenállással. Ezt a kérést Japán először nem teljesítette, így augusztus 6-án, majd 9-én sor került – a történelemben először – atombombák bevetésére. A 15-én bejelentett fegyverletétel után dálnoki Miklós Béla – az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke – táviratot küldött a győztes nagyhatalmak vezetőinek.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 1. szerda

Szerző: Ismeretlen szerző

Mónus Illés szociáldemokrata politikus-újságírót a vádlottak padjára ültetett Weinhardt Géza egykori nyilas kerítette kézre, rajta azonban nem a nép, hanem a bíróság és a baloldal vett revánsot. Az idilli Markó utcai képet festő cikk írója gondosan ügyelt az ekkori, „kommunista” szóhasználatra, a szemináriumok propagálására, és arra, hogy írásából egy szabad, bűnösöktől mentes Magyarország képe bontakozhasson ki előttünk. Idővel azonban minden rendszer megteremti a maga bűnöseit és a „demokrácia élharcosait”.

Népszava

Megjelenés: 1945. szeptember 2. vasárnap

Szerző: Hámori László

A Népszava 1945. augusztus 2-i számának hasábjain egy volt csendőr kihallgatását olvashatjuk. A kommunista párt a háború után feladatának tekintette, hogy minden, a Horthy-korszakból felkutatható csendőrt bíróság elé és vád alá helyezzen, függetlenül attól, hogy bűnös volt-e az illető. A történet főszereplője Juhász Antal csendőrnyomozó, akit két nappal később több rendbeli gyilkosságért állítottak bíróság elé. Vallatási módszerei kísértetiesen hasonlítottak a későbbi, kommunista stílushoz.

Népszava

Megjelenés: 1945. augusztus 3. péntek

Szerző: Ismeretlen szerző

A világháború időszakában született nemzetközi egyezmények egy része közvetlenül nem, vagy csak érintőlegesen foglalkozott Magyarországgal. A potsdami konferencia 1945. július 17.–augusztus 2. között zajlott, ezt megelőzően már a teheráni egyezmény (1943. november 28.–december 1.) és a jaltai értekezlet (1945. február 4–11.) is előrevetítette a háború utáni rendezést. Legfőképpen Sztálin és Churchill moszkvai találkozója (1944. október 9–18.) szabta meg Magyarország további sorsát: így került hazánk a Szovjetunió politikai befolyási övezetébe.

Népszava

Megjelenés: 1945. december 30. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

A villámhírekben a külföldi események, diplomáciai lépések pár soros leírásait olvashatjuk. A külföldi lépések is követik a már Magyarországon megismert sémát: mielőbbi választások, fasiszta bűnösök felderítése és bíróság elé állítása, diplomácia tanácskozások mihamarabbi lebonyolítása.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 25. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

**A „nagykátai hóhérról” a honlapon már több, a Népszava hasábjain megjelent cikket közöltünk. Perét a Budapesti Népbíróságon tartották, a tárgyalást Major Ákos bíró, Major Tamás színész-rendező testvére vezette. A háborús és népellenes bűnök miatt felelősségre vont Murai Lipótot 1945 áprilisában másodfokon is halálra ítélték, és május 1-jén kivégezték. Egyes társai ellen már 1945 februárjában levezették a vizsgálatot, kötél általi kivégzésükre az Oktogonon került sor.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 25. vasárnap

Szerző: Ismeretlen szerző

A Széchenyi fürdőt, Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumát sokan a mai napig Szecskaként emlegetik. A medencék forrásait Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a magyarországi artézi kutak feltárásának megteremtője fúratta ki. Érdekesség, hogy az 1926-ban kiírt fürdőbővítés pályázatát egy bizonyos ifj. Francsek Imre építész nyerte meg, aki később egy szovjet Gulág-táborban halt meg. A Széchenyi fürdő Budapest ostromakor kisebb sérüléseket szenvedett, de a kút szerencsére sértetlen maradt. Ennek köszönhetően a népfürdőt már januárban használatba vehették a bevonuló szovjet katonák. Az 1945-ös újjáépítést követően pedig már bárki élvezhette a Szecska nyújtotta lehetőségeket.

Szabad Nép

Megjelenés: 1945. március 25. vasárnap

Szerző: Rákosi Mátyás

A Szabad Nép a Magyar Kommunista Párt központi lapja volt. Első száma a második világháború idején, 1942. február 1-jén illegálisan jelent meg. A negyedik szám kiadását követően, 1942 májusában a rendőrség felkutatta a nyomdát, és bezáratta. Hosszú szünet után, 1944 szeptemberében – nehéz körülmények között – újra megkezdte működését, ám decemberben, két hónappal a Szálasi-féle hatalomátvételt követően újra megszüntették. A Budapest „felszabadítása” után, 1945. március 25-től újjáéledő lap hűen szolgálta előbb a Magyar Kommunista Pártot, majd – a Szociáldemokrata Párt beolvasztása után – a Magyar Dolgozók Pártját.