**1945 áprilisában eltűnt két fiatal lány, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének tagjai. Hamarosan azonban előkerültek, az Új Szó cikke pedig részletesen bemutatta, hogy a nőszövetség tagjai miként lettek az orosz tábori kórházak önkéntes ápolónői.

1945 során számos helyről érkezett segélyszállítmány a háború sújtotta Magyarországra. A Nemzetközi Vöröskereszt segítségével például Svédországból már januárban több vagonnyi ruha és cipő érkezett hazánkba, az Egyesült Államok tápszereket, Törökország pedig többek között cukrot, zsírt, tejport és szappant küldött az országba. Áprilisban Moszkva is újabb szállítmányokat adományozott a magyar népnek.

Az Új Szó politikailag igencsak elfogult cikke a német megszállás és az „esztelen náci hadvezetés” budapesti sportéletre gyakorolt negatív hatásairól értekezik.

A 20. században szinte minden korszaknak megvoltak a művész kárvallottjai, akik valamilyen oknál fogva – legyen az világnézet, politikai elköteleződés, festészeti stílus, meg nem értett műfaj – a pikszisen kívülre kerültek. A két világháború között is számos „üldözött” művész akadt, 1945 tavaszán az ő emlékükre rendeztek kiállítást.

A nácik és a nyilasok számos bűntettet követtek el. Az Új Szó ezekből sorol fel néhányat, hangsúlyozva, hogy a további hasonló esetektől a Vörös Hadsereg bevonulása mentette meg a magyar lakosságot. A szovjet katonák atrocitásairól a cikk azonban már nem ejtett szót.

Az Új Szó munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni Zilahy Lajossal, aki a Szovjet–Magyar [valójában Magyar–Szovjet – a szerk.] Művelődési Társaság előkészítő ülésének megbízásából Debrecenben a magyar kormánnyal és a szovjet hatóságokkal nemrégiben tárgyalásokat folytatott a szovjet–magyar kulturális kapcsolatok kiépítéséről. Zilahyn kívül Szent-Györgyi Albert és Beznák Aladár egyetemi tanárok is nyilatkoztak a szervezés alatt álló Szovjet–Magyar Művelődési Társaságról – kezdődik a lap cikke.

Egy édesanya és hatéves fia vallatása, cselédlány felpofozása, öregasszony fenyegetése revolverrel, majd kis híján halálba hajszolása. A nyilasok számos embertelen tettet követtek el abban az időszakban, amikor hatalmon voltak. Az Új Szó cikke az egyik ilyet idézi fel.

Az Új Szó cikke azt taglalja, hogy a megszálló németek miként rendelték saját hatáskörükbe a magyar egészségügyet, lehetetlenítették el az intézmények működését, majd fosztották és telepítették ki a budapesti kórházakat. Szappanos Pál írása szerint sok esetben a betegek alól kellett kihúzni a matracokat, hogy a németek követeléseit teljesíthessék

„Nagy érdeklődéssel olvastam az Új Szó [1945. április] 14-i számában Zilahy Lajosnak, Szent-Györgyi [Albert] és Beznák [Aladár] professzoroknak a Szovjet–Magyar [valójában Magyar–Szovjet – a szerk.] Művelődési Társaság előkészítő munkálatairól szóló nyilatkozatát” – kezdte Sándor Pál a cikkét, amelyben kifejti saját, a szovjet tudományos életet idealizáló véleményét. A lap utána Szendrő Ferenc gondolatainak is helyet ad.

A magyarországi városok közül Sopron maradt legtovább a német és nyilas csapatok kezén. Az ottani harcok befejeződése után ünnepséget rendeztek, amelyet az Új Szó cikke részletesen bemutatott. Az írás kitért a sopronkőhidai börtönben történtekre, és szót ejt Bajcsy-Zsilinszky Endre sorsáról is.