A honlapunkon a Galéria fül alatt több képet is összegyűjtöttünk a Budapest ostromakor megsemmisült hidakról. Érdekes, hogy kezdetben a napfürdőzők vették birtokukba a romokat (Lásd: itt). A Népszava cikke megtévesztő lehet, ugyanis a címben olvasható hidak még nem teljes értékű építmények voltak, hanem csupán szükséghidak. Építésüknek célja ekkor abban állt, hogy ideiglenesen helyettesítsék a Margit hidat; a Horthy Miklós, későbbi Petőfi hidat; a Ferenc József, későbbi Szabadság hidat; a Lánchidat és az Erzsébet hidat.

Sólyom László főkapitány az orosz városparancsnoksággal egyetértve új közlekedési rendet léptetett életbe a hidakon. Az új szabályozás részben a Ferenc József híd túlzsúfoltsága, részben a Boráros téri híd újból való megnyitása folytán vált szükségessé.

A mai naptól kezdve a Boráros téri hídon autók egyáltalán nem, lóvontatású kocsik pedig csak egy irányban, Budáról Pestre közlekedhetnek. Kerékpárral mindkét irányban lehet közlekedni, de a kerékpárt tolni kell a hídon át.

A Ferenc József hídon autók mindkét irányban, lóvontatású kocsik pedig ugyancsak egy irányban, Pestről Budára közlekedhetnek. A kerékpárosokra az előbbi rendelkezés vonatkozik.

A Margit híd közeljövőben való megnyitása után a rendelet előreláthatóan annyiban módosul, hogy a Pestről Budára irányuló lófogatú teherforgalmat a Margit hídon bonyolítják le. A Ferenc József hidat pedig csak gépjárművek használhatják majd.

Amint a Margit híd megnyitása enyhíti a Boráros téri és a Ferenc József híd túlzsúfoltságát, módosítják a kerékpárosokra vonatkozó megszorításokat.