A Magyar Parasztszövetség a háború alatt, 1941-ben alakult érdekvédelmi tömörülés volt. A pártok közül a Független Kisgazdapárttal ápolta a legszorosabb kapcsolatot, létét ugyanis többek között Nagy Ferenc későbbi miniszterelnöknek köszönhette. Hatalmi okokból kifolyólag a szervezetet a Magyar Kommunista Párt mellett a Szociáldemokrata Párt sem támogatta. E politikai közhangulat a Népszava cikkéből is érzékelhető. A parasztszövetséget végül csak a negyvenes évek végén sikerült két vállra fektetni.

A Magyar Parasztszövetség kérelemmel fordult a fővárosi központi lakáshivatalhoz, hogy az V. [kerületi] Báthory utca 24. számú házban a II. emelet 10. és a III. emelet 14. sz[ámú] lakásokat utalják ki részükre irodai célra.

A központi lakáshivatal a kérelemnek eleget tett, és a két lakást kiutalta, nyilván felsőbb utasításra.

Az egyik kiutalt lakásban Grosz Emil cipész lakik hat családtagjával együtt. Mindnyájan deportáltak voltak, májusban jöttek haza az egyik haláltáborból. A másik lakásban Surán Györgyné lakik szüleivel és rokonaival, összesen hét személy. Suránné szülei 30 éve bérlik ezt a lakást. A lakásban van Suránné fehérneműműhelye is, ebből tartja el magát és szüleit, mert férjét Murai [(Metzl) Lipót]1942-ben kivitette Ukrajnába, és azóta sem hallottak róla. Ebben a lakásban lakik még Gál János is, elkülönítve Suránéktól. Neki is el kell hagyni a lakást, de a parasztszövetség a jelenlegi helyett az Aszódi úti városi házban szerzett neki más lakást. Csak nem azért talán, mert Gál ellen nyilassága miatt a politikai rendőrségen eljárás van folyamatban. A többi tizenhárom személynek nem szereztek lakást, mehetnek az utcára.

Mint érdekességet említjük meg, hogy a házban még tizenöt lakás van, egyikben sem lakik deportálásból visszatért, vagy eltűnt munkaszolgálatos hozzátartozója. Véletlen, hogy a legtöbbet szenvedettek lakását veszik el?

A parasztszövetség, amely irodáiban liszt- és cukor-feketekereskedést folytat, nem hivatkozhat fontos feladatokra, amelyeket csak ezekben a lakásokban oldhat meg. De ha bármilyen fontos is lenne, hogy ez a szövetség irodákat kapjon, akkor sem lehet tizenhárom személyt az utcára dobni. A szociális szempont ilyen alapvető követelményét illenék tudni annak, aki a határozatra utasítást adott.

A felháborító ügy már Hámori Miklós lakáshivatali igazgató elvtársunk kezében van. Biztosak vagyunk, hogy a parasztszövetségnek nem lesz irodája ebben a két lakásban.