Magyarországon már az 1944-es esztendőben megkezdődött a közigazgatás újjászervezése. Ennek egyik fontos pillére a nemzeti bizottságok megalakítása volt. Szerepük elsősorban a harcok alatt megszűnt belpolitikai adminisztráció helyettesítése volt. A Tiszántúli Népszava cikkében a bizottságok hatáskörének bővítéséről olvashatunk, amely 1945 februárjától a munkabérek rendezésére is kiterjedt.

Pozsgay Gyula szociáldemokrata államtitkár nyilatkozatot tett a kereskedelmi tárcához tartozó, időszerű problémákról. A közlekedés és a postatávírdai összeköttetés helyreállításáról szólva, az államtitkár utalt a nagymértékű rombolásokra. Hosszú idő megfeszített munkájára van szükség, amíg az ország közlekedési és forgalmi rendjét helyreállítják. A kormányzat mindent elkövet a helyreállítás és üzembe helyezés előfeltételeinek biztosítására.

– A munkabérek egységes szabályozása az ország különböző részein különbözőképpen kialakuló árak és beszerzési lehetőségek miatt nem lehetséges.

Ezért a kormány a munkabérek kérdésében csak keresztintézkedéseket tesz, a kérdés rendezését átmenetileg a nemzeti bizottságokra bízta.

A nemzeti bizottságoknak kell, a helyi viszonyokat figyelembe véve, ezt a nagyon fontos kérdést rendezniük.

– A feketepiac kormányintézkedésekkel való letörése csak akkor volna megoldható, ha a közönség maga is megtenne mindent az áruhiányt lelkiismeretlen árdrágításra kihasználó feketekereskedelem ellen. A kilátásba helyezett, szigorú büntetéseken kívül még a közellátás részletesebb megszervezése csökkenthetné a feketepiac forgalmát. A készletek és az igények fordított arányban állnak, úgyhogy a gazdasági élet normalizálásáig még sok nehézségünk lesz. Az élelmiszerkészletekkel való gazdálkodással azonban sikerülni fog a nehézségeket legyőzni.