Magyarország hadszíntérré válását a lakosság mellett a középületek, lakóházak, kulturális épületek is megsínylették. Szerencsésen megmenekült a debreceni kollégiumi könyvtár, amelyet a Tiszántúli Népszava cikke szerint a bevonuló szovjet katonáknak köszönhetően nem fosztottak ki a német csapatok. A tudományos könyvtárban máig számtalan pótolhatatlan kódex, térkép, kézirat található, ezek értéke felbecsülhetetlen.

A háború viharában számtalan tudományos intézet, könyvtár elpusztult. Annál örvendetesebb, hogy a Debreceni [Református] Kollégium több mint négyszáz éve fennálló könyvtára csaknem sértetlen állapotban maradt.

A könyvtárnak, amely háromszázötvenezer kötetével a háború előtt is az ország nagyságra negyedik, tudományos könyvritkaságai révén pedig Európa-szerte híres könyvtára volt, ma – éppen a háborús pusztítások következtében – még nagyobb a jelentősége, mint régebben. Húsz tudományágra kiterjedő, régi és új könyvei, kódexei, a múlt század közepe óta fennálló hírlapgyűjteménye, kéziratritkaságai, Európa egyik legritkább térképgyűjteménye csaknem sértetlenül állnak a kutatók rendelkezésére. A ritkaságok között ott vannak az elmúlt évszázadok nagy tudósainak és a reformátoroknak első kiadású könyvei. Luther [Márton], [Rotterdami] Erasmus, [Nikolausz] Kopernikusz, Voltaire, [Carl von] Linné mellett az európai szellem számtalan nagy képviselőjének nevét látjuk még a régi könyveken. A könyvtár mindenkori vezetői nem zárkóznak el a modern szellem elől sem, a könyvtárban például [Vlagyimir Iljics] Lenin írásait is megtaláljuk.

Bár a könyvtár nem közművelődési, hanem tudományos jellegű, igen nagy szépirodalmi gyűjteménye [is] van a magyar és külföldi irodalom legkiválóbbjainak alkotásaiból. Igen szép az orosz gyűjtemény, amely Puskintól egészen a legújabb időkig felöleli az orosz irodalom nagyjainak munkáit.

A könyvtár vezetői, élükön Lukács László igazgatóval, mindvégig helyükön maradtak. A könyvtár ritka értékeit a bombázások és a németek elől ládákba rakva elrejtették. Nekik és az őket munkájukban készségesen támogató orosz katonáknak köszönhető, hogy a könyvtár nem vált a fosztogatók martalékává.

A berendezésben keletkezett kisebb károkat rögtönzött asztalosműhelyben javították ki. Ma már – az első rendezés után – a könyvtár megnyílt, és az érdeklődők zavartalanul folytathatják tudományos kutatómunkájukat.