A japán császár 1945. augusztus 15-én jelentette be rádión a háború végét. A szövetségesek hetekkel korábban, a németországi Potsdamban tartott konferenciájukon szólították fel még harcoló ellenségüket, hagyjon fel az ellenállással. Ezt a kérést Japán először nem teljesítette, így augusztus 6-án, majd 9-én sor került – a történelemben először – atombombák bevetésére. A 15-én bejelentett fegyverletétel után dálnoki Miklós Béla – az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke – táviratot küldött a győztes nagyhatalmak vezetőinek.

A „Magyar Távirati Iroda” jelenti:

Dálnoki Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke üdvözlő táviratokat küldött Sztálin generalisszimusznak, Truman elnöknek és Attlee miniszterelnöknek.

Sztálin

A Sztálin generalisszimusznak küldött távirat szövege a következő:

A fasiszta zsarnokság által immár tíz évvel ezelőtt felidézett pusztító háború, amely megsemmisítéssel fenyegette a szabad népeket, diadalmasan befejeződött. Ennek a győzelmes küzdelemnek legelszántabb és legkitartóbb harcosa a nagy Szovjetunió szabadságszerető népe volt az Ön dicsőséges vezetése alatt. A demokratikus új Magyarország felszabadult népe csodálattal és hálával tekint a Vörös Hadsereg hős vezére felé, mint aki az elnyomott népeket, köztük országunkat is felszabadította, s bízunk abban, hogy a most elkövetkezendő béke nemcsak a Szovjetunió népének, de a mi népünknek és a világ minden szabadságszerető népének is a nyugodt, békés és alkotó fejlődés boldog korszakát fogja meghozni.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a magyar nemzet köszönetét és szerencsekívánatait tolmácsolja Önnek, a győzelmet kivívó hős szovjet nép nagy vezérének.

Attlee

Az Attlee miniszterelnöknek küldött távirat a következőképpen szól:

A nagy háború a távol-keleti fasiszta támadó leterítésével diadalmasan véget ért. Az egész világ csodálattal adózik a hatalmas brit birodalom bámulatos erőfeszítései és munkás népének áldozatvállalása iránt. Ez a nagy küzdelem, amelyben a fasizmus az emberiség békés együttműködését akarta lehetetlenné tenni, megerősítette a szabadságszerető népek lelkében élő vágyat a közös cselekvés, a béke művén való közös munkálkodás iránt.

A szabadságát visszanyert magyar nép lelkesen csatlakozik a jobb világot felépítő Egyesült Nemzetekhez, és jókívánságait küldi a győzelemért annyit küzdött és szenvedett angol nemzetnek.