„Az élet nagyon bonyolult azok számára, akik túlságosan gyávák és óvatosak! Éppen azoktól a sorsdöntő problémáktól futamodnak meg, melyeket legkönnyebb lett volna megvívniuk.” – Muráti Lili

Muráti Teodóra Aurélia, született 1911 és 1914 között Nagyvárad és Párizs között

Édesapja, Murtz Frigyes katonai pályára lépett, 1899. november 1-től őrnagy volt a nagyváradi IV. gyalogezrednél. Nevét ugyanebben az évben Murátira magyarosította. Igazi polihisztor volt, több nyelven beszélt, középkori kutatásokat végzett, sőt, még egy vívószakkönyvet is írt. Feleségül vette Széll Augusztát, akivel három gyereket hoztak a világra: két fiút, valamint Teodóra Auréliát, aki később Muráti Liliként vált országszerte ismert és ünnepelt színésznővé. Még születése éve sem egyértelmű, a nagyváradi levéltár ugyanis leégett, vele Muráti Lili születési anyakönyvi kivonata is megsemmisült. Később, már ismert színésznőként így könnyedén lefaraghatott néhány évet életkorából. Saját bevallása szerint 1914-ben született, ám pályatársával, Mezey Máriával (aki 1909-ben született), együtt jártak Szegeden elemibe, öt év korkülönbség tehát nem lehetett közöttük. Egész élete alatt nem derült fény valódi születési dátumára, csak a Spanyolországban kiállított halotti anyakönyvi kivonata fedte fel valódi, 1911. július 22-i születésnapját. Hogy hol született pontosan, szintén nagy kérdés volt egy darabig; Nagyváradon született, de Muráti később többször is azt nyilatkozta, hogy valójában egy Párizs felé tartó vonaton jött világra.

Muráti Lili a szegedi Árpád-házi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban tanult, ahol az iskolai ünnepségeken már rendszeresen fellépett. Az első osztályt még kitűnő eredménnyel végezte, később azonban több tárgyból is megbukott; hogy a szégyent elkerüljék, családja Németországba majd Svájcba küldte tanulni. Bár a család szerény körülmények között élt, különösen Széll Auguszta szerette magukat többnek mutatni, mint amilyenek valójában voltak. Sokszor még arra sem volt pénzük, hogy lányukat hazautaztassák külföldi iskoláiból a karácsonyi ünnepekre.

A gimnázium harmadik osztályát a marienhöhei angolkisasszonyoknál végezte, ahol rendszeres fellépője volt az iskolai színdaraboknak. Állítólag maguk az apácák keresték meg Muráti szüleit, hogy arra biztassák őket, lányuk színészetet tanuljon. A fiatal lány egyszer csak otthagyta az angolkisasszonyokat, hazautazott Szegedre, majd Budapestre költözött, hogy iparművészetet tanuljon. A fővárosban ezután beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába, ahol Bárdos Artúr fedezte fel a fiatal tehetséget és leszerződtette egy szórakozóhelyen nyílt teátrumába, a Művész Színházba. Első előadásuk 1932 májusában Zilahy Lajos Tűzmadár című darabja volt, amelyben a végzős Muráti is szerepet kapott.

A fiatal színművésznő kezdetben annyira izgult a színpadon és annyira félt gesztusokat tenni, hogy szerepeit hátratett kézzel adta elő, ha válaszolnia kellett, pedig csak bólogatott vagy nemet intett. Ezt a kritika azonban kifejezetten újszerűnek érezte, visszafogott játékával a kezdő Muráti nagy sikereket ért el.

A modern lány karaktere

Miután Bárdos Artúr 1932-ben átvette a Belvárosi Színház igazgatói posztját, Muráti Lilit is magával vitte az új színházába. Első bemutatója, Ferdinand Bruckner Halálos ifjúság című drámája nagy sikert aratott a kritikusok körében, a rendőrség azonban szélsőségessége miatt az előadást betiltotta. A történet az élet kapujában álló ifjúság önemésztését dolgozza fel, Muráti Lili Irene szerepét játszotta, egy fékezhetetlen, extravagáns, intelligens és emancipált nő karakterét, amit későbbi alakításai során is megőrzött és ő vált a modern lány budapesti megtestesítőjévé. Muráti Lili az életben is kifejezetten vagány volt, különösen az úri sportágakban jeleskedett: szeretett vitorlázni, lovagolni, golfozni és teniszezni. Imádott vezetni, elmondása szerint, ha nem a színészi pályát választja, autóversenyző szeretett volna lenni.

1933-ban átszerződött a Vígszínházhoz, ami a rangosabb budapesti színházak közé tartozott, valamint filmekben is gyakran feltűnt. Tökéletesen megszemélyesítette a nyugati filmjátszás kiismerhetetlen, egyszerre imádnivaló és idegesítő női karakterét, aki éppen szélsőségességével bolondította magába a férfiakat – és ette meg őket reggelire. Bár számára mindig a színház maradt a legkedvesebb, színészi ismertséget is elsősorban filmjeivel szerzett. A csúnya lány című filmben Jávor Pál és Kabos Gyula mellett játszott főszerepet, ami igazi kasszasiker lett. Muráti Lili legnagyobb és legfontosabb filmje az Egy nap a világ, ami azonban sajnos elveszett, a filmtörténészek pedig csak fényképek alapján tudják a történetet rekonstruálni. A film különösen fontos, hiszen 1943-ban, a II. világháború talán legizgalmasabb évében született és annak ellenére ért el hatalmas sikert, hogy valódi pacifista történet volt, egyáltalán nem buzdított és lelkesített a háborúra.

Filmes és színházi sikereinek köszönhetően Muráti Lili a Horthy-korszak valódi stílusikonjává vált. Magas, vékony, sportos alkatát mindennapos edzéssel őrizte meg, ezért még 70 éves kora fölött sem jelentett számára kihívást a napi két színpadi fellépés. Sportosan elegáns stílusához kitűnően illett a nadrágszoknya, de neki köszönhetjük a bikini elterjedését is és ő volt az első budapesti nő, aki miniszoknyát hordott.

A „Vaszary-klán” tagja

1941-ben egy nap – szokásához híven – késve érkezett próbára, ahol bírálni kezdte a színpadi cselekményt, amelyben épp a házasságról beszéltek. A darab rendezője, Vaszary János felfigyelt a színésznőre és közölte vele, Muráti lenne az egyetlen nő, akit ha feleségül venne, nem lakna vele. A színésznő állítólag annyit válaszolt, rendben van, két hónappal később, 1941. május 8-án pedig összeházasodtak. Talán ők voltak az egyetlen házaspár, akik valóban külön lakásban éltek.

Vaszary János családjában szinte minden generációra akadt legalább egy művész: nagybátyja festő volt, húga, Vaszary Piri színésznő, Gábor pedig író. Vaszary János szintén írt, legtöbb főszereplőjét felesége karakterére alakította. Nagysikerű filmje, A kölcsönadott élet egy világháborús katonáról szól; remek társadalmi korrajz, mondanivalója pedig elgondolkodtató.

Menekülés Magyarországról

Családi vállalkozásként Vaszaryék megnyitották az Andrássy Színházat (ez a mai Újszínház), azonban a teátrum repertoárját nem sokkal később nácinak, a Vaszary-Muráti házaspárt pedig antiszemitának tartotta a közvélemény, a háború után pedig azt is felrótták nekik, hogy a németek bevonulása után is tovább működhetett a színház.

1944 karácsonyán menekülni kényszerültek. Budapest körül már kezdett bezáródni az ostromgyűrű, így a művészpár esztergomi ismerőseiknél terveztek megbújni. Az odafelé tartó úton azonban autójuk lerobbant; sokáig vesztegeltek az autó mellett, amikor is menekülő esztergomiaktól tudták meg, hogy a várost megszállták az oroszok. Ezután gyalog indultak el Pesthidegkút felé, házról házra bujkáltak. Az egyik ideiglenes szálláshelyük kertjében egyszer el is fogták, sőt, már a falhoz is állították őket. Életüket Muráti Lili lélekjelenlétének és színészi magánszámának köszönhették.

Menekülésük során többször is feljelentették őket, rövid ideig az Andrássy út 60-ban raboskodtak, ahol akkor még a politikai rendészeti osztály működött. Szabadulásuk a GPU művészetkedvelő parancsnokának volt köszönhető, az ő felszólítására engedték el őket. Ezután megüresedett hűvösvölgyi házakban húzódtak meg, kilenc hónapon keresztül például egy kidőlt falú erdei házban laktak. 1945 márciusában a máriaremetei kolostorban kaptak menedéket, végül itt döntötték el, hogy elhagyják az országot. Ausztriába menekültek, onnan pedig Párizsba indultak tovább, ahol azonban már megelőzte őket fasiszta hírük és letartóztatták a házaspárt. Bizonyíték hiányában a franciák kénytelenek voltak szabadon engedni őket, ezután Vaszary János és Muráti Lili Spanyolországban telepedett le.

A spanyol emigráció

1948-ban a magyar kommunista rezsim megfosztotta a művészpárt magyar állampolgárságuktól. A színésznő 1948 és 1950 között a spanyol rádió magyar műsorának bemondónője volt, ez idő alatt spanyolul is megtanult. Később spanyol színházakban is szerepet kapott, kezdetben akcentusos karaktereket alakított. Az 1960-tól az 1980-as évek közepéig több spanyol filmben is feltűnt, kiemelendő közülük az 1965-ös, 5 Oscar-díjat nyert Doktor Zsivágó című film, amelyben rövid epizódszerepet kapott.

Miután Vaszary János 1963-ban meghalt, Muráti Lili hozzáment Dóra Sándor koronglövő világbajnokhoz. Érdekesség, hogy második férje mellett is megőrizte függetlenségét, külön lakást tartottak fenn Spanyolországban.

1979-ben látogatott először haza Magyarországra. A látogatást Aczél György engedélyezte számára, Gobbi Hilda közbenjárásával.

1993-ban Szeleczky Zitával együtt visszakapta magyar állampolgárságát. Egy évvel később még a magyar színpadra is visszatért a Karinthy Színházban, végleg azonban sohasem költözött vissza Magyarországra. 2003. április 7-én halt meg Spanyolországban, Madridban temették el Vaszary János mellé.

Irodalom

1944 karácsonyától 1946 júniusáig tartó menekülésüket és az azzal járó borzalmakat Vaszary János Zörgetik az ajtót című könyvében mutatja be. Muráti Lilinek Szeretni kevesen tudnak címmel jelent meg regénye 1941-ben, egyes vélemények szerint ezt azonban nem egyedül írta meg. Valójában Szép Ernő volt a regény szerzője, aki származása miatt nem publikálhatott. Muráti Lilivel könnyű volt eladnia a könyvet, a sztárnak pedig szintén előnyére vált a reklám.