Vorosilov írt az idővonaladra
Közvetlenül a második világháborút követően a náci Németország bukására sokan a békés felemelkedés kezdőpontjaként tekintettek, ám reményeikben csalatkozniuk kellett. A háborúból győztesen kikerült Szovjetunió már ekkor elvetette az Európa kettészakítása révén többek között Magyarország sorsát is meghatározó hidegháború magvait. A hazánkat „felszabadító” szuperhatalom egészen a rendszerváltásig diktált a „szabad népnek”. 1944–45 origót jelentett egy olyan történelmi tengelyen, amelyen a negatív tartományt újabb negatív váltotta fel: ez volt a „nulla év”. Vas István így ír erről az időszakról: „Pest felszabadult romjai. Jaj, nem tudok ujjongani.” Mégis, voltak emberek, hétköznapi hősök, akik nem adták fel sem a hitüket, sem a méltóságukat. Nekik állít emléket ez a folyamatosan újabb tartalmakkal bővülő oldal.
-
Megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés
1944. december 21. csütörtök -
Kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét
1944. december 24. vasárnap | Szenteste -
Megmenekül a víztorony
1944. december 31. vasárnap | Szilveszter -
Kun "páter" vérengzése
1945. január 11. csütörtök -
A Szent Korona menekítése
1945. január 12. péntek -
Letartóztatják az embermentőt
1945. január 17. szerda -
A szovjetek elfoglalják Pestet
1945. január 18. csütörtök -
Népítélet az Oktogonon
1945. február 4. vasárnap -
A magyar—brit titkosügynök halála
1945. február 5. hétfő -
Előadás a ruhatárban
1945. február 10. szombat -
Véget ér Budapest ostroma
1945. február 13. kedd -
Engedélyezik az abortuszt
1945. február 14. szerda -
Színház az ostrom után
1945. március 1. csütörtök -
Az utolsó német ellentámadás
1945. március 6. kedd -
Bánk bán ismét az Operában
1945. március 16. péntek -
Megsemmisülnek a múzeumi kincsek
1945. március 29. csütörtök -
Halálosan megsebesítik a győri püspököt
1945. március 30. péntek -
Magyar színdarab a Broadway-n
1945. április 19. csütörtök -
Megjelenik a Népsport
1945. április 24. kedd -
Megjelennek az első szovjet emlékművek
1945. május 1. kedd -
Ledöntik Werbőczy István szobrát
1945. május 6. vasárnap -
Amerikai kézbe kerül a Nemzeti Bank aranykészlete
1945. május 7. hétfő -
Letartóztatják Turóczy Zoltán evangélikus püspököt
1945. május 31. csütörtök -
Újraindul az autóbusz-közlekedés Budapesten
1945. július 2. hétfő -
Összeül a potsdami konferencia
1945. július 17. kedd -
„Reakciós az, aki antikommunista”
1945. július 22. vasárnap -
Mattsee mellett megtalálják a koronázási jelvényeket
1945. július 24. kedd -
Az amerikai légierő atombombát dob Hirosimára
1945. augusztus 6. hétfő -
A nyolcosztályos általános iskola bevezetése
1945. augusztus 8. szerda -
Mindszenty József esztergomi érseki kinevezése
1945. augusztus 16. csütörtök -
Szent István-napi ünnepi körmenet
1945. augusztus 20. hétfő -
Magyar–szovjet gazdasági együttműködési és kereskedelmi szerződés – kormány-felhatalmazás nélkül
1945. augusztus 27. hétfő -
Újra összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés
1945. szeptember 5. szerda -
Kun páter kivégzése
1945. szeptember 19. szerda -
Bemutatják az első új magyar játékfilmet
1945. szeptember 22. szombat -
Szálasit és tíz társát Budapestre szállítják
1945. október 3. szerda -
Megérkezik Magyarországra a háborús bűnösök második csoportja
1945. október 21. vasárnap -
Létrejön az úttörőmozgalom
1945. október 24. szerda -
Halálra ítélik Bárdossyt
1945. november 13. kedd -
Lemond az Ideiglenes Nemzeti Kormány
1945. november 15. csütörtök -
Megkezdi munkáját az új Nemzetgyűlés
1945. november 29. csütörtök -
Intézkedés az infláció megfékezése érdekében
1945. december 18. kedd
Hétköznapi hősök
Richter Gedeon (1872–1944)
„Minden pálya, minden szakágazat igyekszik megőrizni, megörökíteni nagyjainak emlékét, azokét, akik kiválót, maradandót alkottak szakmájuk és az emberiség javára. Ilyen alkotó személyiség volt Richter Gedeon is [...] Kiemelkedő egyéniségével, életével és munkásságával, és nem utolsó sorban emberiességével olyan hírnévre tett szert, amely csak keveseknek adatik meg. Különös életútjában megtaláljuk a legnagyobb magasságot ugyanúgy, mint a mélységet, a tragédiát is” – írta Bartus József Richterről a Gyógyszertörténeti Közlemények 1995. márciusi számában. A magyar gyógyszeripar megteremtőjének, Richter Gedeonnak a neve nem ismeretlen számunkra: életünk során több alkalommal is kezünkbe vesszük jótékony hatású találmányait, hogy segítsenek túljutni a betegségeken. Olyat hozott létre, amelyet csak kevesen, oly módon, oly emberi mivolttal, melyet sokan megirigyelhetnének. A „patikagyárként” is elhíresült vállalata hazánk első gyógyszergyártó üzeme volt. Azt azonban már talán kevesen tudják róla, hogy az élete szorosan összefonódott a második világháború borzalmaival, annak minden tragédiájával. A vállalkozó szellemű, nagy szervezőkészséggel, széleskörű szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező gyógyszerészt zsidó származása miatt megfosztották a családjától és az életétől. A politika gondolkodás nélkül elsöpörte egész életművét, amiért oly sok éven át küzdött. Richter Gedeon egész életét az emberek szolgálatába állította, ez a hivatás volt számára a legfontosabb. Azon dolgozott, hogy enyhítsen a beteg emberek fájdalmán. Azt hitte, remélte, hogy ez a tevékenysége elég ahhoz, hogy túlélje ezt az időszakot. Nem volt elég. Munkássága, öröksége azonban nem veszett el…
Koordináta
A lövészárokban, óvóhelyen, börtönzárkában rekedtek nem is sejthették, mi van „odakint”, és mi zajlik a színfalak mögött, politikai körökben. Itt nem látszik a füst, a vér, a por. A valóságot nem fedik el hazug propagandaszövegek.
„A tények makacs dolgok”, és önmagukért beszélnek.
A hol? mikor? miért? válaszai felülnézetből,
térképeken: mindent a szemnek.
Sajtóles
Se internet, se tévé: „megírta az újság” vagy „bemondta a rádió”, hogy mit gondoljon a világról az ember. A „szabad nép” mindennapjai előbb a háború, majd a „felszabadulás” terrorja árnyékában korabeli újságok hangzatos címekkel megjelent cikkeiben, amelyekben a szabadság a szolgaság szinonimája vált. Valóság – offline.
így írták ők
Csibész gyerekek, szerelmes fiatalok, szerető anyukák, apukák: pont olyanok voltak, mint amilyenek mi vagyunk.
Az ő életüket azonban szétszaggatta a háború, a nyomor, a betegség, a terror. Visszaemlékezések egy időszakból, amiben az emberek sosem tudták, mit hoz a következő pillanat,
vagy inkább: mit visz el. A hétköznapi emberek napló részletei mellett olvashatjuk "hivatásos" betűvetők, politikusok, közéleti szereplők sorait is.
Galéria
Szálasi biztosan szelfizett volna, ha lett volna mivel. Az aktuálisan porondra kerülő "nagyágyúkról" persze mindig készült fotó, miként a hétköznapokat meghazudtoló propagandából is maradtak ránk felvételek. Ám vannak olyan képek is a háború és az elnyomás poklából, amik a korabeli vezetők tudomásával sosem készültek volna el. Mégis, egy klikkelés, és láthatjuk őket – hála a bátor fotóriportereknek.
Népbíróság
1945-ben Magyarországon is létrehozták a népbíróságokat, a második világháború vélt vagy valós elkövetőinek elszámoltatására. A kivégzettek között olyan, korábban vezető politikusok szerepeltek, mint Szálasi Ferenc, Imrédy Béla, Sztójay Döme és Bárdossy László. Ezen az oldalon az ő népbírósági jegyzőkönyveibe nyerhetünk betekintést.