„Örökké él, kit nagyon szeretnek”

Volt, aki földalatti szükségkórházat működtetett, ahol amputáltak vagy szülést vezettek le, gyakran ugyanazon a lepedőn, ugyanazon a műtőasztalnak kinevezett matracon. Volt, aki – számolva a sugárzásveszéllyel – az ország értékes rádiumkészletét mentette. Volt, aki a nyilasok kegyetlenkedései elől zsidókat, a nemi erőszakról hírhedt szovjet katonák elől nőket, asszonyokat bújtatott, vagy gondoskodott az árván maradt gyermekekről. És volt olyan is, aki pusztán lényével, tehetségével szerzett örömet másoknak, amíg utol nem érte a terror. Emberek, akiktől a jóság szabadságát erőszakkal sem tudta elvenni a hatalom.