Nagyon nehéz és rossz nap volt. Éjjel csak úgy ruhástól feküdtünk le az ágyba. 2h-kor, majd korán reggel erős ágyúzás. Lehetett érezni, hogy valami nagy harc lesz. Úgy is lett. [A] portán beszélgettem Bergendyvel… A harci zaj mind erősebb, s közelebb jön. Délfelé már egészen a város alatt hallatszott. Állandó, igen erős német berepülés, sőt ismételten bombát dobtak le. Közben hírek jöttek, hogy Szabadbattyánt és Tácot elfoglalták a németek, tényleg úgy nézett ki, hogy félkörben körülveszik a várost. Az utcák teljesen üresek. [Az] oroszoknál is nagy az idegesség. A százados, aki nálunk lakott, búcsúzó nélkül autójával elutazott. A városparancsnokról is az a hír jött, hogy elutazott, ez azonban nem volt igaz, mert du. már itt volt. Az egész házban nagy a lehangoltság, amit csak fokoz a félelem és ijedtség, a folytonos légitámadás és erős légvédelmi ágyúzás és bombázás. (Székesfehérvár)

Perneki Mihály (szerk.). Budapest, Kossuth, 1983. 307.