„Minden pálya, minden szakágazat igyekszik megőrizni, megörökíteni nagyjainak emlékét, azokét, akik kiválót, maradandót alkottak szakmájuk és az emberiség javára. Ilyen alkotó személyiség volt Richter Gedeon is [...] Kiemelkedő egyéniségével, életével és munkásságával, és nem utolsó sorban emberiességével olyan hírnévre tett szert, amely csak keveseknek adatik meg. Különös életútjában megtaláljuk a legnagyobb magasságot ugyanúgy, mint a mélységet, a tragédiát is” – írta Bartus József Richterről a Gyógyszertörténeti Közlemények 1995. márciusi számában.

A magyar gyógyszeripar megteremtőjének, Richter Gedeonnak a neve nem ismeretlen számunkra: életünk során több alkalommal is kezünkbe vesszük jótékony hatású találmányait, hogy segítsenek túljutni a betegségeken. Olyat hozott létre, amelyet csak kevesen, oly módon, oly emberi mivolttal, melyet sokan megirigyelhetnének. A „patikagyárként” is elhíresült vállalata hazánk első gyógyszergyártó üzeme volt. Azt azonban már talán kevesen tudják róla, hogy az élete szorosan összefonódott a második világháború borzalmaival, annak minden tragédiájával. A vállalkozó szellemű, nagy szervezőkészséggel, széleskörű szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező gyógyszerészt zsidó származása miatt megfosztották a családjától és az életétől. A politika gondolkodás nélkül elsöpörte egész életművét, amiért oly sok éven át küzdött. Richter Gedeon egész életét az emberek szolgálatába állította, ez a hivatás volt számára a legfontosabb. Azon dolgozott, hogy enyhítsen a beteg emberek fájdalmán. Azt hitte, remélte, hogy ez a tevékenysége elég ahhoz, hogy túlélje ezt az időszakot. Nem volt elég. Munkássága, öröksége azonban nem veszett el…

Élete

Richter Gedeon földbirtokos-terménykereskedő család fiaként látta meg a napvilágot 1872. szeptember 23-án, Ecséden. Szülei korai elvesztését követően az anyai nagyszülőknél nevelkedett tovább testvéreivel együtt Gyöngyösön.

„Gyöngyös város nemcsak gazdaságával és iskolájával jeleskedett, hanem magas szintű egészségügyi tevékenységével is. Itt működött hazánk első – világviszonylatban a lipcsei után a második – homeopata kórháza, ahol a hasonszenvi gyógymódot nemcsak gyakorolták, hanem jelentősen tovább is fejlesztették.” (Bartus, 1995)

Ez a környezet igen nagy hatással volt a fiatal Richter Gedeonra, ez határozta meg tanulóéveit. Középiskolai tanulmányait a gyöngyösi ferenceseknél végezte, majd 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész diplomát szerzett. Egy rövid vidéki gyakorlat teljesítését követően 1897-ben nyugat-európai tanulmányútra indult, számos országban szerzett tapasztalatokat az európai gyógyszerészet és gyógyszergyártás területén, dolgozott német, francia, svájci, angol patikákban. Hazatérését követően 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út 105. alatti Sas patikát, ahol egy preparatív és egy vegyészeti laboratóriumot létesített. Felismerte a belső elválasztású mirigyek kivonatainak gyógyászati jelentőségét, állati szervekből hormonkészítmények és erősítő szerek előállításába, valamint forgalmazásába kezdett. Első készítményét, az adrenalint tartalmazó Tonogen suprarenalét mindmáig használják a gyógyászatban.

„Haladó, szociális gondoskodását tükrözte a rászorult dolgozók iránt tanúsított közismert segítőkészsége. Puritán szerénységével számos olyan zseniális adottság párosult, melynek meghatározó szerepe volt a vállalat fejlődésében.” (Bartus, 1995)

Látva a nagyüzemi gyógyszergyártás szükségességét és ígéretes jövőjét, 1907-ben felépítette Kőbányán a nevét viselő gyárat, amelyet évtizedeken keresztül irányított. A gyár megalapításával az innováción, a tudományos kutatásokon, valamint a farmakológiai háttéren nyugvó modern hazai gyógyszeripar alapjait is lerakta. A vállalat már a korai időszakban megalapozta hírnevét, és az élvonalbeli nemzetközi szállítók között tartották számon. A gyárban felkészült külföldi szakembereket is alkalmazott, kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. A fő profilt képező állati eredetű organoterápiás termékek mellett szintetikus és növény alapanyagú készítményeket is forgalomba hozott. Kiemelkedik a korai termékpalettából a Hyperol fertőtlenítőszer és a Kalmopyrin lázcsillapító, amelyek mind a mai napig közkedvelt készítmények. A kutatás magas színvonalát mutatja, hogy 1914-ben a gyár már 24 szabadalommal rendelkezett. Richter a céget 1923-ban családi vállalkozássá alakította, és rendkívül széles nemzetközi kapcsolatrendszerét felhasználva nagyarányú exporttervet dolgozott ki. Az 1930-as évek végéig több mint hetven országra kiterjedő képviseleti hálózatot hozott létre, és tíz külföldi leányvállalatot alapított. Ezek közül a londoni, mexikói, milánói, São Pauló-i, zágrábi és varsói gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás is folyt. A gyógyszergyár ebben az időszakban 12 aranyérmet szerzett közkedvelt termékeivel nemzetközi kiállításokon. Richter Gedeon áldozatos munkája elismeréseképpen 1929-ben megkapta a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet. Kitüntetése alkalmából Horthy Miklós kormányzó személyesen fogadta, és a politikai elit meghatározó személyiségei gratuláltak neki. Az 1930-as évek elejére a cég vezető magyar külkereskedelmi vállalattá vált. A nagy gazdasági válság idején a helyzete stabil maradt, Richternek köszönhetően egyetlen ember sem vesztette el a munkáját. Az alkalmazottak évtizedek múltán is arról számoltak be, hogy a Richter volt a legjobban fizető és legemberségesebb gyár. A hosszútávú munka és anyagi boldogulás reményében dolgoztak, és a korszak más gyáraiban teljességgel ismeretlen juttatásokat kaptak. Minden, őt ismerő csendes, szerény, szeretetre méltó, közvetlen embernek tartotta Richter Gedeont.

„Hitte, hogy őneki nem eshet bántódása, mert egész életében a közösséget szolgálta. Az emberi gonoszság sajnos rácáfolt jóhiszeműségére, és 1944 decemberében nyilas terroristák oltották ki nemes életét.”

Zsidó származása miatt 1942-ben meg kellett válnia vezérigazgatói tisztségétől, és éveken keresztül lényegében illegálisan irányította saját, heroikus munkával felépített cégét. A világhírű gyáralapító mellett a Vatikán is kiállt, amikor 1943-ban Angelo Rotta pápai nuncius meglátogatta a gyárat, és a pápa személyes köszönetét tolmácsolta a háborús jótékonykodásokért. 1944-ben azonban az események tragikus fordulatot vettek. A március 19-i német megszállást követően, nyáron svájci útlevél birtokában elhagyhatta volna Magyarországot, de semmi áron nem akart megválni hazájától. Erkölcsi kötelességének tartotta, hogy a vészterhes időkben is mindvégig kitartson szeretett vállalata, élete értelme mellett. Humanista emberként mindenáron segített a rászorulóknak, nem gondolta, hogy hazája, amely kivetette kebeléből, végül mindenét elveheti.

A nyilas hatalomátvétel után a Richter házaspár egy ideig rokonoknál húzta meg magát, majd 1944. december elején az úgynevezett nemzetközi gettóba, a semleges svéd követség diplomáciai oltalma alatt álló Katona József utca 21. szám alatti sarokházba költözött. December 30-án egy nyilas osztag a ház lakóit igazoltatás ürügyével az Andrássy út 60. számú pártházba hurcolta. Ott a csoportot kifosztották, bezárták, majd másnap a hajnali órákban erős fegyveres kísérettel a Duna irányába indították őket. A folyó közelében, egy mellékutcában megállították a menetoszlopot, az élen haladó férfiak közül az első ötven embert, köztük Richter Gedeont is elvezették, és a mai Széchenyi rakparton, a Zoltán utca torkolatánál december utolsó napján a Dunába lőtték. Richter Gedeon, a magyar gyógyszergyártás megteremtőjének holtteste soha nem került elő. Jelképes sírja a svájci Luganóban, a családi sírboltban található.

Az 1945 januárjában kelt levélben egy orvos-ezredes köszönő levelet ír a Richter-gyárról, hogy az milyen áldozatos munkát végzett a katonák gyógyszerrel való ellátása terén. Miközben a gyár tulajdonosát bő egy héttel korábban a fennálló nyilas hatalom fegyveresei a Dunába lőtték!

Irodalom

Bartus József 1995: Richter Gedeon élete és munkássága. Gyógyszertörténeti Közlemények, 1995/3. 219–220.

Richter Emléktár

Köszönjük a Richter Gedeon Gyógyszergyár Nyrt. Richter Gedeon Múzeumának a fotózási lehetőséget és Rasztik Tibor levéltáros minden részletre kiterjedő segítségét.