Az éjszaka sokat zaklattak az oroszok. Mindenáron nőket követeltek. Sikerült valahogy kituszkolni őket, de a 127-es óvóhelyen az egyik ápolónő, egy tiszti asszony áldozatul esett. A Márton-hegyről Szabó Kornél vezérigazgató kérte, hogy leányai visszajöhessenek, mert ott folytonos veszélyben vannak. Üzentünk, hogy szeretettel várjuk őket, de sajnos itt sem vagyunk veszélytől mentesek. Több fiatal leány és asszony tölti az éjszakát óvóhelyünkön, itt biztonságban érzik magukat. Újra oroszok jönnek, lámpával mindenkinek az arcába világítanak, de a fiatal nővérek mind ideát vannak a szuterénben, ide nemigen botlanak be, különben is szekrénnyel álcázzuk a lejáratot. A keresztutat végzik az óvóhelyen, és kérik a Szűzanya különös pártfogását. (Buda, Krisztinaváros)