Hosszú vonat állt meg [a] házunk előtt a villamossínen, telve innen menekülő magyar katonákkal. Mozdony húzza. Pár nappal később így szállítottak lőszert a Duna-partra, telitalálatot kapott, s az egész környék összes ablakait bezúzta a légnyomás. Hűvösvölgy felől az éjszaka orosz tankok látogattak le a Széna térre. A Pest felé visszavonuló tüzéreknek konyhánkon meleg levest főztünk, és csoportokban 300 embernek kiosztottuk. Hét nógrádi katona is meggyónt, megáldozott. Az egyházközségi kultúrházból viszont elvitték a szegények összes élelmét. Házunk újabb és újabb belövéseket kap. Katonáink bizalmasan megmondják, hogy 15 km-nyire vagyunk a nehézágyúktól. Tehát a halálvonalban. (Buda, Krisztinaváros)

Fodor Eszter (szerk.). Budapest, Szociális Missziótársulat–Kairosz Kiadó, 2014. 58–59.