Az orosz repülőtevékenység erősödött. Este 11 óra körül légitámadást kaptunk. Egymást követték a támadási hullámok. Rengett a ház. Én a lakásban próbáltam aludni, de a közeli becsapódásokra felugrottam, felöltöztem, és az előszoba sarkába húzódva vártam a fejleményeket. Minden egyes bomba fütyülését hallottam, utána pedig a robbanást, amelyre megingott a ház. Az ajtók ide oda jártak, féltem, hogy kiszakadnak tokjukból, de az épület még állt. Néhány, Csepelről hozzánk menekült férfi a szomszéd szobában aludt. Az volt a felfogásuk, hogy sorsát senki sem kerülheti ki, és a dunyhák alá bújtak. A repülőgépek közeledése, távolodása követte egymást, közben hatalmasakat rengett a ház. Egyik hullámszünetben lerohantam én is az óvóhelyre, és [a] családommal ott voltam reggelig. A légitámadás hajnalig tartott, és utána megszűnt a villanyszolgáltatás. Az óvóhelyen ettől kezdve petróleumlámpák és gyertyák világítottak halványan. Az a hír érkezett, hogy felszabadító csapatok közelednek Budapest felé, és kívülről kísérlik meg az orosz gyűrű áttörését. (Buda)