A Komárom-Esztergom megyei település plébánosa nagyon röviden a környék falvainak helyzetéről is tudósít, és kéri, káplánját mielőbb helyezzék el Bajnáról, mert erkölcstelen viselkedése méltatlan. Az sajnos a vizsgált dokumentumokból nem derül ki, pontosan mi volt a káplán vétke, sem az, hogy elkerült-e végül a faluból.

„[...] az itt lefolyt harcokban templomunk igen súlyos sérüléseket szenvedett. Egy bomba a szentélyt találta, ezt a főoltárral együtt összerombolta. 3 akna érte a templom tetőzetét, s az teljesen tönkrement. A tornyot 2 gránát érte. A négy harang megvan, csak egyikből repedt le egy tenyérnyi darab.

Plébániánk is súlyosan szenvedett: 3 gránátot kapott, kézigránátot és egyéb lövedékeket igen sokat. [...] Mi egy volt mosókonyhában lakunk. Bútoraimtól, ruháimtól, élelmiszereink legnagyobb részétől megfosztva nélkülözünk.

Egyben legmélyebb alázattal kell kérnem, hogy Bartisek Gyula káplánomat mielőbb elhelyezni méltóztassék, később élőszóval elmondandó igen súlyos erkölcsi és a papi tisztességet dehonesztáló viselkedése miatt. Esetleg egy menekült vagy állásnélküli oltártestvért kérnék helyette, amennyiben káplánt nem kaphatnék. Segítségre szükségem van, mert a karácsony óta tartó megpróbáltatások miatt megbetegedtem, emellett puskatussal összetörték csontjaimat, és ezt nehezen bírom kiheverni.

Tudomásom szerint a kerületi és szomszédos plébániák helyzete a következő: Bajóton a plébánia épülete sok kárt szenvedett, a templom csak kevésbé; Héregen a plébániaépületen van nagyobb kár; Tardoson csak kisebb [a] sérülés, a templom épségben. Szomoron a templom és plébánia romokban. – A többiekről semmi pozitívumot nem tudok.”

Soltész István ker[ületi] esp[eres] plébános