Kassai Géza 1945. júliusi újságcikkében – az azt megelőző hónapok Új Szóban megjelent írásaihoz hasonlóan – sürgette az 1945 előtti berendezkedés híveinek kiszorítását a közéletből, őket egységesen „reakciósnak” megbélyegezve.

A sajtó csak apró töredékét jegyzi fel azoknak az eseteknek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a reakció Magyarországon napról napra szemérmetlenebb. Fél évvel azután, hogy a magyar demokrácia vette kezében az ország sorsának intézését, magában a fővárosban sor kerülhet ilyen fasiszta cselekedetekre:

A Műegyetemen a demokratikus ifjúság feliratai alatt nyilas megjegyzések olvashatók, a demokratikus ifjúság plakátjait letépik, a WC falán az „Antibolsevista Ifjúsági Tábor” plakátját helyezik el: a gépészmérnöki diákbizottság választásán közfelkiáltással (tehát egészen nyíltan!) leszavazzák az egyik hallgatót, „zsidó nem választható” [indoklással]. A diákbizottság 13 tagja közül a demokratikus ifjúságnak egy tagja sincs; németbarát, nem igazolt tanár folytatja előadásait, és a hallgatóság egy része nagy tapssal fogadja, és előadásai végén felhangzik a tüntető taps. (A Népszava 1945. június 28-i számából.)

Darányi Béla a fasiszta Olaszország külügyminiszterének, [Galeazzo] Ciano grófnak, Mussolini vejének tiszteletére 300 személyes bankettet rendezett, 40.000 aranypengő költséggel. Magyarország 23-24 millió mázsás búzaterméséből kb. 65–70%-ot átadott a német náciknak.

Az igazolóbizottság Darányi Bélát, a Futura [Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága – a szerk.] alelnök-vezérigazgatóját igazolta.

Baitz Józsefet, a Községi Élelmiszerüzem vezérigazgatóját, akit Hitler a náciknak tett szolgálatokért a Német Sasrend I. osztályú érdemkeresztjével jutalmazott, a németbarát Baitz Józsefet az igazolóbizottság igazolta.

[Dollai] Dobler [Antal] tanárt, aki „kiugratta az elbújtatott zsidókat a bokorból”, a [Magyar] Testnevelési Főiskola igazgatójává nevezték ki. (A Szabad Nép 1945. június 28-i számából.)

Egy gyilkos főhadnagyot, aki lelőtte a Szociáldemokrata Párt titkárát, négyévi fegyházra ítélték, amihez a Mai Nap június 29-én vezércikkében dőlt szedéssel ezt a megjegyzést fűzi: „Ezt a bürokratikus lassúság nélkül meghozott ítéletet mindenki megnyugvással fogadhatja.”

A Szabad Szó nemrégen okmányt hozott nyilvánosságra, amelyből kitűnik, hogy a letartóztatott nyilasok sokkal több kenyeret, cukrot és egyéb élelmiszert kapnak, mint a dolgozó lakosság.

A rendőrségen előfordul, hogy régi, kipróbált antifasisztákat, akik mint nyomozók becsületesen teljesítik kötelességüket, letartóztatnak, és külön cellákba zárnak, s ugyanekkor a nyilasok [a] „börtönben” otthon érzik magukat, van rá eset, hogy a nyilas órák hosszat sétál a feleségével, [a] nyilasok szabadságot kapnak stb.

Megbízható adatok állnak rendelkezésre reakciós pártalapítókról, a reakció földalatti szervezkedéséről, demokratikus pártokhoz tartozó egyének, sőt vezetők nyilasmentő kísérleteiről, a reakciós sajtótermékek kötelező beszolgáltatásának szabotálásáról.

A népbíróságok egyes tagjai távolmaradásukkal akadályozzák meg a nyilasok elleni perek megtartását, és ezzel a fegyverszüneti egyezményben vállalt kormánykötelezettség teljesítését.

A sajtó egy része elégtelenül tartja nyilván az országszerte burjánzó reakciós megnyilatkozásokat, nem mozgósítja kellően a közvéleményt a fasizmus csökevényei elleni harcra, sőt egyes újságok egyenesen tápot adnak arra, hogy a reakcióval szemben a „türelem”, „elnézés”, „megbocsátás” hangulata üsse fel [a] fejét.

A Budapesti Nemzeti Bizottság június 27-én a reakció elleni harc erélyes vezetésére hívta fel az ország figyelmét. Nem ok nélkül figyelmeztet a felhívás: „nem szabad tűrni, hogy az elmúlt idők itt maradt aljas kiszolgálói még csak kísérletet is tehessenek az új demokratikus Magyarország tekintélyének és egységének megbontására.”

A magyar demokrácia felelős vezetői tudják, hogy a haladó világ éber figyelemmel kíséri a dolgok alakulását Magyarországon, és hogy nem kedvező, ha ilyen kérdések vetődnek fel: miért szemérmetlenebb ma a reakció, mint tegnap; miért mer a reakció egyre nyíltabban a porondra lépni, amikor a demokráciának ezer eszköze van arra, hogy fordítva legyen, vagyis hogy a reakció felszámolása napról napra gyorsuljon?

A moszkvai Pravda és a moszkvai rádió ismételten figyelmeztettek, hogy a reakció elleni harcot, a reakció csökevényeinek felszámolását igen komolyan veszik. A haladó világ reméli, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság felhívása után tetté válnak a felhívás befejező szavai: „Kérlelhetetlenül lesújtunk a reakció itt maradt, meglapult, most előmerészkedő banditáira!”