Barcsay reggel rapportot tartott, gyűlölettel szidott bennünket, majd megjegyezte, hogy Vajna miniszter itt lesz szombaton, és átnézi ügyeinket. Lesz, akit szabadon engednek. A tanítónő valami titkos érzés nyomására becsempészett hozzánk egy kis krumplit. A hölgyek titokban a mosókonyhában megfőzték, egy kísérő őrünk is segített nekik, mert már ő is megutálta kínzásunkat. Így végre egy kis meleg étel jutott a gyomrunkba. Egész nap zárva tartanak bennünket, csak délután járhatunk egy órát körben, mint a fegyencek, az iskola előtt, erős őrizet mellett. Teljesen le vagyunk rongyolódva, a fehérnemű, ami rajtunk van, ragad a koromtól és a piszoktól.

Budapest, Akadémiai, 1987. 66.