Negyed 6-kor kimegyek. Utána úgy tűnik, mintha nem is aludtam volna, amikor háromnegyed 6-kor Géza fölébreszt. Megtartom az ébresztőt. Kiosztom a reggelit. Bőségesen jut mindenkinek, még az itt lézengő nyilasoknak is. Az orosz megszállás elől tömegesen menekültek át, akiknek vaj van a fejükön. Persze az általános felfordulást igyekeznek felhasználni azok is, akik más okokból látták tanácsosnak elhagyni a meleg talajt. Két polgári ruhást őriz itt egy katona. A nyilasokon látszik, hogy a tűz körül melegedők közül valók. Nagyszerű ruha, majdnem új bakancsok. Arcuk harcias, de a harctér helyett otthon legénykedtek, géppisztollyal mászkálva az utcákon. Csupán az egyiknek a lánya akar mindenáron flakkos tüzér lenni. Talán azért, mert tudja, hogy teljesíthetetlen a kívánsága. (Friedrichshafen, Dél-Németország)

In Tóth Dezső (szerk.): Veszprém megyei honismereti tanulmányok XX. Veszprém, Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, 2001. 37–61.