Délután újabb izgalom. Puchász rohan át hozzám: az összes orosz egy tiszt megjelenésére és fölszólítására hirtelen őrült csomagolásba kezdett, és egy óra alatt kivonult. Helyükbe megjelent vagy 8 új orosz, ezek járják az összes szobát, az ajtókat berúgják, a szekrényeket feltörik, és tönkrezúznak mindent. Szaladok át két kipróbált őrünkkel és a Csernyisov prikázával. Akkora már az ipsék az udvaron voltak, és legártatlanabb arccal az ott rekedt beteg autó körül foglalatoskodtak, mintha egyebet nem is akartak volna tenni a házban. Nagy sürgés támadt megjelenésünkre, a ház népe is összeröffent, mindenki egyszerre beszélt. Az oroszok látták, a botrány teljes, tagadták, hogy az épületben lettek volna. Az össze-visszakiabálás közben próbálták az autót megmozdítani. Végre az összes házilakót (férfiakat) [meg]kérték, hogy segítsék kitolni a gumi nélküli autót az utcára, hogy teherautóra rakhassák azt… Úgy látszik, az oroszok Budán nagyobb előmenetelt tettek, ezért a nagy költözködés. A mi légvédelmi tüzéreink azonban egyelőre nem mennek, mert azok a város védői, ők aknavetéssel nem foglalkoznak. (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)

Bándi Gáborné (szerk.). Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2000. 116–117.