1944. június 2-án a szövetséges légierő első alkalommal bombázta Debrecent. Ez a támadás volt a legtöbb áldozatot követelő bombázás, amely Magyarországot érte a második világháború során. Az olaszországi támaszpontokról indult támadás valamivel kilenc óra után érte a várost. A 130 felvonuló bombázó egyenként negyven mázsa bombaterhet cipelt. A bombázó köteléket 64 vadászgép kísérte, hogy ezzel is megnehezítsék az amúgy sem erős magyar és német légvédelem dolgát. A támadó gépek elsődleges célpontja a Nagyállomás és környéke volt, erre a területre 155 bomba hullott. Az amerikai repülők körülbelül 1000 bombát hullattak a pályaudvarra és környékére, sőt a város más pontjaira is. A Magyar Államvasutak Műhelyét 128 bombatalálat érte, közel harminc bomba esett a város közvágóhídjára is. A támadás halottainak és sebesültjeinek számáról eltérő adatok maradtak fenn.

A legvalószínűbb veszteségadat szerint mintegy 1200 fő vesztette életét a légitámadás során, és a sérültek száma megközelítette a 700 főt. Debrecent meglepetésszerűen érte a bombázás: reggel volt, a városba éppen akkor érkeztek be a vonatok. Az erős szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomás mellett a lakóövezetekre is estek. A szövetséges bombázás a pályaudvart és a Vagongyárat érte leginkább, az Erzsébet utcai munkásnegyedet szinte a földdel tette egyenlővé, a Deák Ferenc és a Hunyadi utca köze is elpusztult. Sokan egészen egyszerűen nem is mentek óvóhelyre, gondolni sem merték, hogy Debrecent bombatámadás érheti. A városi Törvényszék udvarára és a börtönre is esett bomba. A Szent Anna és a Ferencz József út sarkáról minden épület eltűnt. Körülbelül 280 ház teljesen romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 vált életveszélyessé és 800 könnyebben sérült. 1362 család, 4518 fő vált hajléktalanná. A szövetséges bombázást követően azonnal megindult a mentés. A bombakárosultaknak adományokat gyűjtöttek, a befolyt adományokat azonnal szétosztották a rászorulók között. Az első bombázás után még öt nagy, jelentős károkat okozó légitámadás érte a várost. A bombatámadásoknak a Vörös Hadsereg októberi bevonulása vetett végett.

Ezt követően Debrecen városa kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelem alakulásában. A Református Kollégium oratóriumában ült össze ugyanis 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely a magyar államszuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánítva magát, és a megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal egyetemben hozzálátott a háború sokk sújtotta Magyarország újjáépítéséhez.

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára