Reggel 4 órakor ébresztő van. Felöltöztünk melegen. ½ 5 mise. Ezután reggeli. 6 órakor már az állomáson vagyunk… Rengetegen vannak az állomáson. Itt igen hideg van. Fúj a szél. 8-as sorokba, majd 6-osba, végül hármas sorokba állítanak bennünket, s megszámlálnak. Itt állunk fagyoskodva ½ 8-ig. ¾ 8-kor indul a vonatunk. Tele van emberrel minden kocsi. Kőszegen kiszállva megint a borzalmas hidegbe[n] állva lassan, századonként sorakozunk… Majd végre megindulunk ki Kőszegről a posztógyár mellett. Majdnem a hegyekig megyünk. Itt felállítanak bennünket hatosával a csonttá fagyott földön, majd 10-kor megkezdődik a munka. Egy vezérőrnagy jön oda és rákiált Zadravetz Nácira, mikor a csákánnyal erőlködve vágja a földet: Mi maga, patikus, vagy mi a szar? Ez kétszer-háromszor megismétlődik, mire megmondja, hogy kispap. Erre megszelídül az arca. Később már a kabátját is oda akarja adni, hogy meg ne fázzunk. Ebéd: kenyér és lekvár. ½ óra és máris dolgozunk este 4-ig. Vonatunk ¾ 8-kor ér Szombathelyre. Bizony, nagyon is megfáztunk. Állandóan a borzalmas szél fújt. (Szombathely, Vas megye)

Soós Viktor Attila (szerk.). Körmend, Gyürki L., 2007. 79.