A második világháború európai hadszínterének utolsó időszaka 1945 tavaszán érkezett el. A német hadsereg végső tartalékaival próbálta felvenni a harcot a szövetségesekkel szemben. Más publikációban is olvasható, hogy a magyarországi frontszakaszon szolgáló magyar–német erők is elkeseredett harcot vívtak az előretörő Vörös Hadsereggel. A Szabad Nép cikke betekintést nyújt az 1945 márciusán fennálló hadi helyzetről. A részletes leírás alapján összehasonlíthatjuk a Kárpát-medencei és egyéb európai hadszínterek csapatmozgásait.
A szövetséges csapatok elfoglalták Limburgot és Altenkirchent
Sztálin marsall kedd este az 1. Ukrán Front parancsnokához, [Ivan Sztyepanovics] Konyev marsallhoz intézett napiparancsában közölte, hogy az 1. ukrán arcvonal csapatai Szilézia erdős-hegyes területén, támadásukat továbbfejlesztve, elfoglalták Strehlen [ma: Strzelin – a szerk.] és Rybnik városokat, az ellenség erősen kiépített védelmi pontjait.
A szovjet csapatok benyomultak Danzigba
A szovjet tájékoztató iroda közli: március 27-én Königsbergtől [a mai Kalinyingrád – a szerk.] délnyugatra a 3. belorusz arcvonal csapatai folytatták a Kalhaczer-hágóba szorított német csapatok megsemmisítését. Elfoglalták a következő helységeket: Voletlirk, Schmeckenberg, Volendorf, Lindenberg.
A március 26-i harcok során csapataink a következő zsákmányt ejtették: öt repülőgép, 113 tank, 66 páncélkocsi, 594 ágyú, 350 aknavető, 1100 gépfegyver, 30 rádióállomás, 200 traktor, 13.000 gépkocsi, 11 mozdony, 1863 vasúti kocsi és 78 katonai raktár.
Ebben a körzetben március 27-én 7000 német tisztet és katonát ejtettek foglyul.
Danzig [Gdańsk – a szerk.] körül a 2. belorusz arcvonal csapatai támadásba mentek át, és elfoglalták Crát, Altgotstadt és más helységeket. Behatoltak Danzig városába, ahol utcai harcok folynak. Itt a harcok során több mint 7000 foglyot ejtettünk.
Az 1. Ukrán Front csapatai folytatták offenzívájukat, és elfoglalták Strehlent és Rybniket, fontos vasúti gócpontokat, és a németek erősen kiépített védelmi pontjait.
Moravská Ostravától északkeletre a 4. Ukrán Front csapatai támadásuk eredményeképpen elfoglalták Soraut [a mai nyugat-lengyelországi Żary – a szerk.], Loslaut [a mai dél-lengyelországi Wodzisław Śląski – a szerk.] és 40 más helységet.
Esztergomtól délnyugatra a 2. Ukrán Front csapatai elfoglalták Nyergesújfalut, Lábatlant, Piszkét. A Duna északi partján megtörték az ellenség ellenállását, és elfoglalták Ácsot és további 40 helységet, köztük Nagyigmándot, Banát.
A Duna és Balaton között a 3. Ukrán Front csapatai folytatták győzedelmes offenzívájukat, és elfoglalták Kisbért, Tétet, Celldömölköt, Jánosházát, Tapolcát és több mint 200 más helységet, közöttük Bárányost, Sokorópátkát, Mórichidát, Gyarmatot, Kemenesmagosit, Vinárt, Badacsonytomajt.
Március 27-én a frontokon csapataink megsemmisítettek 179 tankot és 37 repülőgépet.
[A] szövetséges csapatok elfoglalták Altenkirchen és Limburg városát
A szövetséges csapatok a nyugati front északi szakaszán, [a] Ruhr[-vidék] irányában folytatták előnyomulásukat, és Diensthacken közelében, Weseltől északra elérték a Lippe-kanálist. A remageni hídfőállásnál is további sikereket értek el: a hídfőt hat kilométerrel kiszélesítették, és elérték az Eitelt. Remagentől délnyugatra gyorsan előretörve, bevették Altenkirchent.
A Rajna középső folyásánál harcoló szövetséges csapatok a keddi napon harmincöt kilométerrel törtek előre, elfoglalták Limburg városát, és elérték Frankfurt am Maint. A németek itt és Hanaunál, valamint Aschaffenburg körzetében ellentámadásokat intéztek, melyeket azonban a szövetséges csapatok kemény harcokban visszavertek.
A front déli részén egy szövetséges hadseregcsoport minden légi előkészítés nélkül átkelt a Rajnán, és itt újabb hídfőket létesített. A szövetségesek a keddi napon több mint tizenötezer foglyot ejtettek.
Az 1. francia hadsereg – amint az a francia hadsereg-főparancsnokság hivatalos jelentésében közölte – Karlsruhétól Bázelig terjedő, közel kétszáz kilométeres frontszakaszon a német haderőket felmorzsolva, elérte a Rajnát. A franciák nagy hadizsákmányt ejtettek, többek között háromszáz ágyút; több ezer hadifogoly került a kezükbe.
Patton tábornok páncélosai elérték Fuldát
Kedd este a szövetséges csapatok Aschaffenburg körzetében teljesen szétzúzták az ellentámadásra vezényelt német tartalékokat. [George S.] Patton tábornok páncélosai széles rést ütöttek a német vonalakon, és gyors előnyomulással megközelítették Fuldát és Würzburgot. Würzburg fele úton van a Rajna és Csehszlovákia között.
A remageni hídfőből az amerikai páncélosok kilencven kilométerre törtek előre, és elérték Wetzlar városát.
„Szétzúztuk a németek főharcvonalát”
A szövetségesek nyugati offenzívájáról [Dwight D.] Eisenhower tábornagy [a] Párizsban tartott sajtókonferencián többek között ezeket mondta:
– A németek fő harcvonalát szétzúztuk, az már romokban hever. Nincs kizárva azonban, hogy a németek még valahol egy új véderővonalat próbálnak felépíteni. A németekkel nem fogunk tárgyalni. Az egyesült nemzetek, ha arra sor kerül, diktálni fogják a feltételeket.
span>Argentína hadat üzent Németországnak és Japánnak
Londonból jelentik: A Reuter-iroda közlése szerint az argentin kormány kedden hivatalosan bejelentette, hogy megüzente a háborút Németországnak és Japánnak.
Az angol és amerikai lapok Argentína hadüzenetéhez egyelőre semmi kommentárt nem fűznek, csupán arra mutatnak rá, hogy Argentína volt az egyetlen állam, amely a pánamerikai országok mexikói konferenciáján nem vett részt.
A lengyel kormány jegyzéke
A lengyel kormány március 22-én jegyzéket intézett a Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína kormányaihoz.
A jegyzékben csodálkozását fejezi ki, hogy nem hívták meg a San Franciscó-i konferenciára. Lengyelország, melyet az ideiglenes lengyel kormány képvisel – írja jegyzékében –, elég sok vért ontott szabadsága visszaszerzésére, és minden jogcíme megvan arra, hogy az eljövendő béke biztosításához hozzájáruljon.
[A] Drávától a Balti-tengerig
Az elmúlt hét folyamán a Vörös Hadsereg csapatai a Keleti-, illetve [a] Balti-tengertől a Dráváig húzódó hatalmas kiterjedésű arcvonalon kemény harcokban ismét súlyos csapásokat mértek a német fasisztákra. Noha a harcok mindenütt nagy hevességgel folytak, mégis a Magyarország területén dúló csaták öltötték a legnagyobb méreteket.
A Vörös Hadsereg nyugat-magyarországi nagy sikerei rendkívüli harcászati jelentőségükön kívül az ellenség harci szellemének aláásásában is nagy szerepet játszanak. Amikor ugyanis a Visztula és az Odera mentén és Kelet-Poroszországban összeomlottak a német védelmi vonalak, Göbbels propagandája a Budapesttől nyugatra és délre elért állítólagos német győzelmekre igyekezett irányítani a német közvélemény figyelmét. A náci hadvezetőség jelentéseiben diadalmasan közölte, hogy csapatai a Garamnál és a Balatontól keletre eredményes hadműveleteket folytatnak. Való igaz, hogy a németek rendkívül nagy erők összevonásával offenzívát indítottak ezeken a szakaszokon; ennek a támadásnak csekély gyakorlati jelentőségű sikerébe úgy kapaszkodott a német propaganda, mint vízbefúló a szalmaszálba. Göbbels hírmagyarázói minden, többé-kevésbé sikeres helyi akciót úgy magyaráztak mint a német szellem, a horogkeresztes kitartás döntő győzelmét.
A Harmadik Birodalom leadóállomásai még egy héttel ezelőtt is örömmel állapították meg: a dunántúli hadműveletek arról tanúskodnak, hogy a német háborús erőtartalék még távolról sem merült ki. Hangoztatták, hogy a magyarországi hadműveletek még távolról sincsenek befejezve, de ugyanakkor már óvatosan hozzátették, hogy „a német hadvezetőség végcélja még nem ismeretes”.