Az éjjel nagyon keveset aludtam. Miután villanyunk nem volt, és gyertyánk igen kevés van, nem akartam égetni, és már 6 órakor lefeküdtem. Hamar elaludtam, és már 11 órakor felébredtem. Nem is tudtam azontúl már elaludni. Próbáltam mindenfélére gondolni, de minduntalan a gettóra terelődtek gondolataim. Az este azt mondták, hogy keddtől kezdve nem lesz víz. Itt még csak ez hiányzik! Úgyis elég piszok van, hátha még víz se lesz. A repülőgépek egész éjjel cirkáltak a fejünk felett, de olyan furcsa volt, egyetlen ágyúlövés sem dördült. Valahogy az volt az érzésem, hogy az éjjel folyamán átadják a várost, és a repülőgépek azért cirkálnak pont felettünk, hogy vigyázzanak ránk. Sajnos nem így volt. Korán reggel megkezdődött az erős légózás. A raták állandóan szólnak, a légelhárítók működnek, és időnként egy-egy bomba hullik. Ma reggel a Goldmark-terembe becsapott egy bomba, és négy munkaszolgálatos fiú meghalt. (Pest)