December 23-án hallgatták az angol rádiót, a BBC-t, mely magyar nyelvű adásában bemondta, hogy az orosz csapatok bekerítették Budapestet.

December 26-án több szabadságos katona igyekezett vissza Budapestre a Dunakanyarból. Estefelé azzal jöttek vissza, hogy Szentendrén már oroszok vannak, és nem tudnak Budapestre bemenni. Közben a helyi KISKA-alakulat [kisegítő karhatalmi alakulat – a szerk.] a szélső házakban Duna-figyelésen volt golyószórókkal, puskákkal. Közben a helyi leventealakulatok is kispuskával, mivel a túloldalon már oroszok voltak.

December 28-án jöttek be az oroszok Dunabogdány felől. Kb. 20 civilt hoztak magukkal Szentendréről, akik nemzetiszínű zászlókkal jöttek az oroszok előtt. Az oroszok még aznap összeszedték a KISKA-alakulatok fegyvereit.

December 29-én az oroszok kb. 50 civil férfit szedtek össze Visegrádon. A Dömös felé kivezető részen az országút betonját feltörették velük, és ott aláaknázták, mivel Esztergom felől vártak támadást. Ezután a falut teljesen átkutatták, és az összes található fegyvert (leventék kispuskáit, vadászfegyvereket, pisztolyokat) összeszedték.

Január 1-jén [Sasvári Kálmánt az oroszok] lövészárokásásra elvitték a Maróti-hegyekre [Pilismarót és Esztergom közötti dombok – a szerk.]. Oda ezután többször vitték különféle állások ásására. A túloldalon többször látták a németeket, de ezek nem lőttek rájuk, mert látták, hogy kihajtott kényszermunkás civilek. A Pilisben folyó harcokról azt tudja, hogy december 25–29-e között Dobogókő és Pilisszentlászló környékén bekerítettek az oroszok egy-egy magyar harccsoportot, ezek december 29-én Pilisszentlászlón letették a fegyvert. Ugyanakkor a magyarokkal együtt lévő német harccsoport egy része eltűnt. Talán megpróbáltak Pomázon keresztül visszajutni Budapestre. A német csoport másik része a Két bükkfa-nyereg alatt lévő Mexikó-pusztán, ahol egyébként egy német kötözőhely volt, észrevétlenül január 5-ig kitartott, és a nyugatról bejövő Wiking-hadosztály Westland zászlóalja [pontosabban: SS-páncélgránátos-ezred – a szerk.) felszabadította.

Forrás:

Hingyi László: Budapest ostroma 1944–1945. Források Budapest ostromának történetéből. II. kötet. Budapest, Etalon Kiadó, 2019. 617–618.