1944–45-ben Kispesten laktak. November 1-je felé Monor és Üllő között, kifelé menet, jobb oldalon, az árokba fordulva motorjával dél felé állt elhagyva egy homokszínű, hólánctalpas német jármű. Motorháza fel volt nyitva, lánctalpa szétesve. Ezt kb. 1945. márciusban vagy áprilisban látta.
November 4-én délután 6 óra felé egy vonat jött Tass felől. Taksonynál látták, hogy kelet felé, közel a vonathoz nagy torkolattüzek vannak. November 4-én este 10 óra felé érték el az oroszok Vecsés déli szélét, ekkor este 11 órától egész éjjel nagy tüzérségi tűz volt hallható. A nehézgéppuska tüzét szintén távolról, kb. 15 km-ről hallották.
December 1–5-e között egy oroszA-20 Boston bombázó Kőbánya felett 2 bombát dobott.
December 20–21-én elmentek Vecsésre élelmiszerért. A villamossal a pestszentlőrinci Szarvas csárdáig mentek, mivel itt idáig járt csak. Pestszentlőrinc onnantól ki volt telepítve a déli részéig. Az úton a Szarvas csárda és Vecsés között csak lovaskocsi-forgalom volt. Kifelé menet (kb. december 21-én) a Ferihegyi repülőtéren állt 2 darab német Me-109-es. A hangárok a 1944. nyári amerikai bombázások óta romokban hevertek. Közben föléjük berepült 3 orosz Jak–9-es vadászgép. A Béke tér és a vasúti sorompó közötti pestszentlőrinci részen visszafordultak. Se nem lőttek, se nem bombáztak.
A vasúti sorompótól belátható volt mindkét irányban. A vasúti sínek kb. 10 méterenként, félméteres darabon ki voltak robbantva.
Vecsésen a Fő utcáról letértek jobbra a pályaudvar felé. A következő utca sarkán (mely párhuzamos a Fő utcával) állt egy 75 mm-es német páncéltörő ágyú 4 főnyi SS-személyzettel és egy MG-42-es golyószóróval. Egymás között magyarul beszélgettek. Az ágyú a széles utcán dél felé nézett. Ugyanakkor felettük tüzérségi párbaj volt. A kilövés a Ferihegyen túlról, Rákoshegy felől volt látható, és Pestszentimre irányába lőttek. Valószínűleg német vagy magyar tüzérség.
Visszafelé jövet a Szarvas csárdánál, a villamosmegállóban néhány SS-katona teljes fegyverzetben álldogált, és főleg magyarul beszéltek. December 25-én még volt villany Kispesten.
December 26-án már nem volt villany.
December 27-éig még mentek a villamosok a kispesti villanytelepig (az 52-es végállomása). Ugyanezen a napon [Hingyi László: szerdai nap volt] kinyitott egy pék, és kenyeret árult az Ady Endre út és a Hunyadi utca sarkán. Egy Sztálin-orgona-sorozat, 6-7 belövés csapódott be a házba, melyben Nagy Balogh János festőművész lakott. Ott 4-5 halott és kb. 10 sebesülés történt a péknél sorban állók között. A lövések valószínűleg Pestszentlőrinc irányából jöttek.
December 30-án Steinmetz [Miklós] orosz parlamenter jött a reggeli órákban, a déli órákban kezdték aknavetővel lőni az oroszok Kispestet, így környéküket is aknavető-sorozat érte (valószínűleg a Hofherr-gyártól?) talán messzebbről.
Ekkor mentek le az óvóhelyre.
Január 4-e felé, de talán előbb lehetett, hogy egy orosz T–34-es futott be az Üllői út sarkán a Hofehrr-gyár kerítése mellett (szemben a kispesti villanyteleppel), és ott kilőtték, kiégett. Megrogyott kupolával csöve északnyugat felé nézett, lánca leszakadva, teljesen kormos fekete volt, csöve leesve.
Január 6-a felé 2 német katona rohamsisakban, nagy köpenyben a házakba kopogtattak, és civil ruhát kértek. Nem beszéltek magyarul, majd továbbmentek. Fegyver nem volt náluk.
Január 6-án egy kalauz kiment a házból kenyérért, a Templom térig jutott. Ekkor erős tüzérségi tevékenység volt, több gránát vágódott be a közeli házakba, utcákra. Ugyanakkor orosz repülők is a levegőben voltak. Ezek, mint utóbb megtudta, a Monor és Gomba közötti réten lévő orosz tábori repülőtéren szálltak fel. A Templom téren már az orosz gyalogság hasalt a hóban. Meglátva a kalauzt, odakiáltottak neki: „Magyar, igyi szudá!”, de erre a kalauz nem ment tovább, hanem gyorsan visszarohant.
Január 6–8-a között nagy harci zaj volt hallható még a pincékben is.
Január 8-án délelőtt 10 órakor jöttek be a házukba az oroszok, a harci zaj elült.
Január 10-én a wekerle-telepi piactérnél vágták a fákat tüzelőnek délelőtt 11 óra felé. Ekkor a németek aknavetőkkel egy sorozatot lőttek oda az Illatos út–Epreserdő felől. Ködös, felhős nap volt.
Január 11-én, délelőtt 10 óra felé napsütéses időben két Me-109-es repült el felettük, és kis bombákkal megszórták az Eszterházy utca és a Hunyadi utca sarkán lévő étterem környékét, melyben egy orosz híradóközpont volt. A gépek dél felől jöttek. Egy bomba az étterem elé esett, egy a mellette lévő házat találta el, egy a további a ház mellé, a másik a ház kertjébe esett. Az ott lévő orosz rádiós parancsnokságnak több halottja volt. Számuk nem ismeretes.
Január 12–13-án német Ju-52-es szállító repülőgépek szélcsendes, borús időben, hó volt, repültek át felettük nyugatról keleti irányba. Az ejtőernyős tartályokat Kispest felett dobták ki piros ejtőernyővel. Azok a Wekerle-telep felé, dél és kelet felé estek le.
Az oroszok könnyű gépágyúval és kézi lőfegyverekkel is lőtték őket, eredmény nélkül. Kb. 1000 méter magasan repültek.
Január 14-e felé egy német He-111-es repülőgép felhős, ködös időben repült el közelükben a Duna felől, Pestszenterzsébet felől északi irányba, alacsonyan.
Január 15–16-a felé a Népligetbe mentek fáért. Ekkor orosz csatarepülők a Népliget fölé érve gépágyúkkal lőttek a város felé. Havas fagyos idő volt. A Népligetben, a Szűcs-féle nagyvendéglő pincéjében elhagyott német lőszerraktár volt. A pincében főleg gyalogsági lőszerek, hevederek, kézigránátok, földszintjén ugyanaz kisebb mértékben.
Január 30-án az oroszok kezdik összeszedni a civil férfiakat a környéken, és nagyrészüket hadifogságba viszik.
Március első napjaiban egy Ju-86-os osztott vezérsíkú, német repülőgép nagy magasságban Üllő felé repült el felettük.
Forrás:
HINGYI László: Budapest ostroma 1944–45. Források Budapest ostromának történetéből. Etalon Kiadó, Budapest, 2018. 556–558.