Mint fiatal légós megfigyelő szolgálatban volt 1944-ben, de a Népligetben laktak a bábszínházuk hátsó részében.

1944 decemberében az Ihász utcai iskola tetején, a sörgyár tetején, majd az Ihász utcai víztorony tetején volt mint légós kármegfigyelő a betonfigyelőben.

Amikor a Drasche téglagyárnál folytak a harcok december 30–31-én, melyet a németek nagy erővel lőttek a Pesti úton előretörő erős orosz támadócsoport miatt, éppen az Ihász utcai víztorony megfigyelőjében volt egy másik társával. Talán december 31-én látták, amint az Ihász utcában a Kápolna tér felől előrefutott egy német páncélos. [Hingyi László: azonosításában bizonytalan; zárt páncélos volt, csőszájfék [a lövés visszaható erejének mérséklésére szolgáló alkatrész – a szerk.] nélküli csöve szürke, de nagyon sáros volt, foltokban, talán terepszínre utal. Hetzer?] Ezután nagy csata volt a Drasche téglagyárnál, melyet részben láttak a megfigyelőből, főleg német páncélosok lőtték a téglagyárat. Kis idő múlva azonban mintha ugyanaz a német páncélos jött volna vissza az Ihász utcában, és a Kápolna tér felé igyekezett, de ekkor a csöve mintha középtől kezdve le lett volna robbanva. Ezek után ő hazaszökött a Népligetben lévő bábszínházukba, és szülei ott bújtatták.

1945. január 5-én az előretörő oroszok kilőttek egy német páncélost a Kőbányai úton a villamossíneken, a Monori utcánál lévő üres teleknél. Kőbánya felé nézett, ki volt égve, nagyméretű volt, talán P[an]z[er] V (Párduc). Az SS-ek ekkor vonultak vissza a Szállás utca másik oldalán a Horog utcára védelembe. Más megjegyzés szerint ez a harckocsi védte a vonalat, és így került sor a kilövésére. [Hingyi László: más adatok szerint a T–34-es befelé jött, a Horog utcából lőtték ki.]

Január 5-én este a németek a Horog utca–Vaspálya utca vonalára a vasúti sín mellé vonultak vissza védelembe, de ekkor a Népligetben felállítottak egy egycsövű 37 mm-es gépágyút a bábszínháztól feljebb, az Üllői útra kihúzódó üres füves sávba, kb. házuk és az út közé. Ez innen nagy erővel lőtte a szovjet csatarepülőket három napon át, majd felszedték, és elvonultak innen kb. január 8-án.

Már december 28-tól a Népliget azon részén, ahol most a Tinódi-szobor van [a Könyves Kálmán körúthoz közelebb eső végén – a szerk.], SS-ek nagy területen kivágták a fákat, és tábori ágyúkat [Hingyi László: Göring-löveg?] állítottak le. Talán 2 üteg (6 db) löveg állt ott, és az első napokban, december 28-tól január 5-ig főleg Kőbánya irányába lőttek, majd január 5-től Kőbánya Vaspálya utca felőli részét [támadták].

Január 7–8. között Kispest részeit lőtték az ott harcoló SS támogatására.

Január 8-án innen hátrébb vonultak.

Január 8-án szovjet nehéztüzérség és csatarepülők támadták a Népligetet és környékét, az előbbi gépágyú elhagyott állásában egy hatalmas bombatölcsér keletkezett, ugyanígy a Sikló [talán hullámvasút – a szerk.] végállomásánál is nagy bombatölcsér volt. A németek felrobbantották az Üllői út feletti vasúti hidat (szovjet találatot is kapott), annak egyik része alatt át lehetett menni. A vasúti töltésre előzőleg feltoltak egy tehervonat-szerelvényt, melyben magyar katonai holmik voltak, mozgókonyha, különféle katonai ruházati cikkek, cipész- és szabóműhelyek, egy részen külön repülőgépdarabok. A töltés tetején német lövészárok futott, melyben főleg németek, de magyar gyalogosok is védekeztek. Az étteremből kivezető főút mentén mindkét oldalt voltak kétszemélyes lövészárkok. Az KISOK-sportpálya [ismertebb nevén: Építők pálya – a szerk.] melletti főút mentén, a [Nép]liget felőli oldalon, fák és bokrok között volt egy összefüggő német futóárok, ugyanúgy az Üllői út melletti ligeti részen is egy összefüggő futóárok futott. Az étteremben volt a németek lőszerraktára, és egy felhernyótalpas Sd.Kfz.-vel [Sonderkraftfahrzeug, magyarul: speciális gépjármű – a szerk.] közlekedett az SS-parancsnok, még január 8-án bejött hozzájuk. Aznap este és éjjel szörnyű nagy lövöldözés volt, először a töltés felől, majd egyre jobban közeledő szörnyű harci zaj volt hallható az óvóhelyen. Mint utólag látta, a Kőbányai úttól az Üllői útig kb. 40 magyar gyalogoskatona volt elesve a töltés innenső oldalán.

Január 9-én hajnalban jöttek be hozzájuk az oroszok, de addigra a németek már a Könyves Kálmán körút túloldalát védték. Egy német Sd.Kfz. volt kilőve a főút végében, amint a KISOK-sportpálya sarka felé fordult, egy közeli bombatölcsér miatt fel volt fordulva. A szovjet harckocsik az Üllői úton, a hídroncs alatt, és a Vajda Péter utcá[ból] és a Fertő utcából jöttek. Egy német páncélos, talán P[an]z[er] IV volt kilőve és kiégve az Üllői úton a laktanya túlsó sarkánál, a kerítés sarkánál, szürke, csőszájfék nélkülinek látta, kifelé nézett ágyúcsővel. Kb. 30–35 fiatal német katona volt elesve, és kb. 5 magyar gyalogos a Népligetben szanaszét, általában egyesével, ezek zöme azonban a feljebb lévő Tölgyfa téri tisztásnál lévő összefüggő futóárokrendszer közelében szanaszét vagy abban volt elesve az éjjeli harcok folyamán. Őket részben a futóárkokba, részben pedig összeszedve a Tölgyfa téri tisztáson a hullámvasút előtti nagy bombatölcsérbe temették, de jóval később. Mind meg volt fagyva, és alig lehetett őket felvenni a földről. Nem találtak náluk azonosító lapokat, de fiatal[ok], szinte gyerekek voltak [az] SS zöldesszürke egyenruhá[já]ban. A bejövő oroszokon fehér lepedők voltak a hó miatt. Egy német szerelőműhely-gépkocsi volt kilőve, elhagyva a Győrffy István utca meghosszabbításában a [nép]ligeti körút innenső oldalán, a fák alatt. Talán Opel Blitz. Az SP1W szerelésére utaló darabok voltak elhagyva, így lánctalpdarabok és tengelyek a tőlük az Üllői úti hídhoz vezető út mellett, a park fái között. Egy német ejtőernyőstartály volt a házuk és a Tölgyfa téri tisztás között az erdőben. Amikor látta, üres volt, ejtőernyő nem volt a közelben, azt valószínűleg elvitték.

Több szovjet T–34-es sérült meg a harcok folyamán az Ülői úton és a Vajda Péter utcában is, de ezeket, valamint az elesett szovjet holttesteket az oroszok még aznap, hogy ideértek, január 9-én elvitték a helyszínről. Egy szovjet T–34-es volt kilőve az Üllői úton, az Örökimádás [Oltáriszentség]-templom felé, a jelenlegi Bókay János utcán kicsit túl, befelé menet a jobb oldalon, kiégve. Leesett és lelőtt repülőgépet nem látott. Mivel öccsét az oroszok elvitték, ő nem mert kijönni és bujkált, ezért nem tudja, hogy mi volt távolabb tőlük az utcákon.

Forrás:

Hingyi László: Budapest ostroma 1944–1945. Források Budapest ostromának történetéből. II. kötet. Budapest, Etalon Kiadó, 2019. 313–315.