1944. decemberben az óbudai textilfestő üzemben dolgozott a Szentendrei úton. Az üzemben majdnem mindenki nyilas volt és a munkások zöme Óbudáról, Békásmegyerről és Budakalászról járt be az üzembe.

Az ő feladata az volt, hogy a főépületben lévő egyik irodahelyiségben figyelje a Magyar Rádió adását és légiveszély esetén azt jelezze a légóparancsnoknak, aki központilag riadóztatta az egész gyárat. [Hingyi László: Telefonfelügyeletes volt, 18 évesen.]

A gyárba német autójavító üzem költözött 1944. december közepe táján, majd onnan december 27-én [Hingyi László: vagy 24-én] reggel nagy rohanással távoztak a Flórián tér felé, de semmit sem mondtak. Ekkor úgy tűnt, hogy mind kevesebben jöttek be az üzembe, az üzem nyilas vezetősége is eltűnt. December 29-én [Hingyi László: vagy december 26-án] délelőtt szintén a rádióadást figyelte, de semmi érdemleges közlés nem volt, ekkor hirtelen egy orosz „paraszt” ruhában öltözött személy lépett be a rádiófigyelőbe, akin orosz katonasapka volt vörös csillaggal. Ekkor ő felsikított, majd kirohant az udvarra, mely teljesen üres volt. Az utcára érve éppen ott jött egy félhernyótalpas német páncélkocsi lassan Aquincum felé tartva. Két német katona nézett ki a tetején és nagyon lövöldöztek előre és balra oldalt a házak felé. Ekkor az egyik odaszólt neki, hogy „Schnell!” és a kocsi mellé intett. Ekkor a kocsi lánctalpa mellett lehajolva futott egy darabig a páncélkocsi mellett a jobb oldalon, majd a házuk magasságába érve a páncélkocsi mögött átfutott a bal oldalra és a házak között haza. Az utcán nagy lövöldözés volt, az Sd.Kfz. Aquincum felé ment.

Hazaérve látta, hogy náluk már bent van a lakásban két orosz katona.

Bátyja ugyanaznap reggel jött meg Esztergomból gyalog katonai egyenruhában, és elmondása szerint az oroszok az óbudai temető táján érték utol, de nem bántották, és előttük továbbsétálva jött meg. Egyenruháját azonnal elrejtették.

December 30-án [Hingyi László: december 27-én] apját több férfivel együtt az oroszok elvitték az Aquincumnál lévő vasúti hídhoz, és ott az aláaknázott hídról kellett leszerelniük a robbanótölteteket, majd hazaengedték őket, visszafelé jövet látta, hogy az aquincumi út és Záhony utca kereszteződésében az ott lévő kocsma falához közel áll egy német félhernyótalpas páncélkocsi, melyből két szénné égett katona hullája lóg ki, az egyik teljesen hanyatt dőlve, kezeit feltartva lógott ki a kocsi tetején.

December 31-én [Hingyi László: vagy 28-án] az oroszok elérték a Flórián teret, nagynénjének házát, mely a Flórián tér és a Kórház utca sarkán volt. A németeket a Flórián tér Budavár felé eső oldalán lévő házakban voltak és próbáltak ellent állni.

Forrás:

HINGYI László: Budapest ostroma 1944–45. Források Budapest ostromának történetéből. Etalon Kiadó, Budapest, 2018. 239–240.