1945. február 13–14-én őt is mint civilt elfogták az oroszok Telkiben. A László-féle ház előtti ház pincéjébe zárták, ahol a kitörőket is [össze]gyűjtötték. Itt már nagyobb német csoport volt, akik egy részét Tinnyéről hozták ide. Javarészben azonban a Budajenő–Telki feletti erdőrészből kerültek ide németek, könnyű sebesültek is. Így az egyik német katonának a jobb felső combizma volt oldalról átlőve, ugyanott volt egy, aki kötszerrel rendelkezett, és bekötötte a sebet.

Kis idő múlva az oroszok beszóltak, hogy aki itt akar maradni, jelentkezzen, mert a többit viszik tovább kelet felé. A csoportból néhányan jelentkeztek, köztük a fent említett sebesültet, és ezeket külön elvitték.

Kis idő múlva őket is sorakoztatták, az oroszok felírták [a] neveiket, és út[nak] indították őket. Közben látta, hogy Perbál felől egy német felségjelű vadászgép repül az erdő felett. Közben több más repülőgép is volt a levegőben, így például két orosz repülőgép is. A német repülőgép hirtelen megbillent, és lezuhant az Anna-kunyhó feletti emelkedésen az árokba. Ez délután volt. Másnap, mikor Sóskútról elszökött, visszatért az Anna-kunyhó feletti emelkedésre, és megtalálta a repülőgép darabjait kb. 40 méteres körzetben szétszóródva, de főbb része részben a földbe fúródva a helyszínen maradt. A pilóta holtteste szénné égve szintén itt hevert. Jól lehetett látni, hogy mindkét kezének ujjai egymásba voltak égve. Szerinte egymotoros repülőgépről van szó.

Miután a fenti repülőgép zuhanását látta, a László-féle ház telke alá vitték őket, ahol a domboldalban nagyobb csoport német katonát végeztek ki, és ezeket kellett eltemetniük. Köztük megtalálta a fent említett, bekötözött combú német katona holttestét is. Ezeket az ott álló meggyfa alá temették.

Ezután elterelték őket Sóskút felé. Arrafelé érve a jobb oldalon lévő, sziklafal feletti dombon lévő tanyára hajtották őket, ahol már sok német fogoly volt. Itt szétválasztották őket, a német és magyar katonákat meg a civileket, és alacsony disznóólakba terelték őket. Innen sikerült megszöknie, és hazajutnia.

1945 áprilisában az oroszok többedmagával kirendelték őket a közeli erdőben lévő halottak eltemetésére. Ő Jeck Ferenccel [későbbi magyar labdarúgó, 1965–1977 között a Salgótarjáni BTC játékosa – a szerk.] ment temetni. Először a Nagykovácsiba vezető úton mentek, majd a Róka-völgy felé emelkedő úton felfelé, majd lefelé a Rókavölgybe, azt keresztezve a Cseres-nyiladék emelkedőre mentek. A 23-as erdőrészbe, ott a nyiladék közepe táján 13 német katonát temettek el, akik a nyiladékban szanaszét voltak elesve.

A Budajenő mögötti présháznál, most vadászházként van feltüntetve, kb. 40–50 méterrel feljebb az út mellett, az erdőszélen temettek el egy lelőtt német katonát.

Forrás:

Hingyi László: Budapest ostroma 1944–1945. Források Budapest ostromának történetéből. II. kötet. Budapest, Etalon Kiadó, 2019. 605–606.