Eredetileg az Ulászló utca 50.-ben laktak. 1944. decemberben a Karolina út 58. szám alatt tartózkodtak. December 24-én délután karácsonyfát díszítettek amikor az első tüzérségi belövés a közelben robbant, erre lementek az óvóhelyre. December 27-én néhány német katona jött a házba.

Január első felében az Ulászló utca 50. bejáratával szemben az üres réten egy közös sírban temettek elesett német katonákat és civileket (kb. tíz fő) a ház lakóival.

Január közepén szovjet páncélosok törtek előre az autóbuszremíz irányából. A németek a Daróczi út vonalában leválasztották a gyalogságot a tankokról, majd azok előrefutva az egyiket a Karolina út–Ulászló utca kereszteződésében állítólag páncélöklökkel (a másik oldalon egy német lövészgödör volt eldobott ökölcsövei), a másikat az Ulászló utca 50. előtt, a Kende utcai (?) sarokról páncélrémmel lőtték ki.

[Hingyi László: Mindkét páncélost én is láttam és az elhagyott páncélrémcsövet is, az útkereszteződésben lévő T–34-es tornya balra volt felfordulva leesve – menetirány szerint – teljesen kiégett és szétesett állapotban volt a teste, belső robbanás miatt. A ház sarkánál lévő tornya hátra volt esve, alja leszakadva és kb. 2 méterre előrecsúszva, teste szétesve, körülötte roncsok és lövedékei szétszórva, belső robbanás, kiégett.] Az Ibrahim utca sarkán lévő kilőtt T–34-est szintén az útkereszteződés felől lőtték ki, tornyán 3 belövési nyílás volt, kisméretűek.

Január közepe táján, amikor az oroszok elérték a Daróczi út hosszát, három fiatal SS-katona jött a házukba, méregzöld egyenruhában, közülük egyik Erik, másikuk Fritz keresztnevű volt. Erik 21 éves volt.

A második emeletre egy golyószórót állítottak, és azzal lőttek hol a [lágymányosi vasúti] töltés felé, hol pedig, amikor az oroszok elérték a Karolina út túloldalát, akkor arra az oldalra.

Ez idő tájt a németek egy 75 mm-es páncéltörő ágyút állítottak le a Vincellér utca–Bocskai út kereszteződésébe, a nagy mélyedés mögé az úttestre. Ez idő tájt a pincében ástak kutat, mert már nem lehetett kimenni vízért a szomszédos Kökörcsin utcai házakba. Ők is a németek által megnyitott földszinti, kiütött közfalnyílásokon át közlekedtek, amíg tudtak.

Ettől az időtől kezdve közvetlen tüzérségi belövések érik a szomszéd házakat.

Február 1-jétől nagy harcok a környéken, a Karolina út 64. négyemeletes ház, majdnem teljesen szétlőve, ugyanígy a Karolina út 66-os négyemeletes sarokház is nagyon megsérült.

Február 4-én hajnalban a hátsó udvari kijáratnál harcközben elesett a 21 éves Erik, a töltés felől lőtték le. Nem tudtak kimenni érte eltemetni. Február 4-én vagy 8-án házuk előtt a túl oldali Karolina út úttest közepén volt lelőve két orosz katona fehér hólepelben.

Február 8-án este 8 órakor a házbejárattól jobbra lévő óvóhely-vészkijáratot megközelítették és berobbantották, az ott lévő szükségóvóhelyen egy fiatal és egy idős nő meghalt, a ház a tetőtől a pincéig leszakadt. Ezután a két fiatal SS felkészült és a hátsó kertkapun át elmentek, elmondásuk szerint a Kökörcsin utcán át kell a környéken lévőknek visszavonulniuk.

Február 9-én reggel jöttek be az oroszok a Karolina út túloldala felől páncélos is ment a Kökörcsin utcában, itt németet és magyar katonát kerestek, de nem voltak.

A harcok során február 3–8. között teljesen leszakadt és összedőlt az Ulászló utca 50. sarokház, a Karolina út 64. nagyon romos volt, a Karolina út 62. (Berdó-ház) szintén, ott mind meghaltak. A Karolina út 66. ugyancsak nagyon romos volt, le is bontották.

Egy Kübelwagen volt elhagyva az Ibrahim utcával szemben, a mélyedésben.

Forrás:

HINGYI László: Budapest ostroma 1944–45. Források Budapest ostromának történetéből. Etalon Kiadó, Budapest, 2018. 328–329.