Felesége, aki helyben lakott, tanárnő volt, a következőket mondja: Ők a falutól északkeleti irányba a Mogyoród felé vezető úton, a Középhegy utca 13.-ban laktak. Lényegében a faluszélen, a szőlőhegy felső vonulatában.

1944 októberében vagy novemberében egy légiriadó alkalmával, amikor amerikai bombázók támadták Budapestet déltájban, tőlük távolabb, de ugyanazon az úton lévő külterületi Staub-villánál, ahol most három vadászház van, zuhant le vagy kényszerleszállt egy angol vadászgép. Pilótája előbb kiugrott, de elfogták és elvitték, egymotoros kis repülőgép volt.

Novemberben a magyarok és németek irányítása mellett a helybeli lakosság és idegen munkaszolgálatosok hat páncélvédelmi árkot készítettek Csömör határában, ebből:

• Két árokrendszer a tőlük északkelet, kelet felé eső külső részeken.
• Egy a K tábla dűlőrészen.
• Egy a mostani felső falu, a Széchenyi utca feletti domboldalban.
• Egy 300 méterrel feljebb keresztben a kerteken át, a falu felett.
• Egy a mostani Móricz Zsigmond utca vonalában, jelenleg házak állnak a helyén, és részben a Gárdonyi Géza utca megy most felette. [Hingyi László: A Patak sor!]

December 18–20-a körül kelet felől erős harci zaj volt, de náluk nem voltak katonák.

December 21-én, este 9.30 óra felé német wehrmachtos katonák jöttek. Tisztek is, ez utóbbiak a velük szemben lévő Középhegy utca 10. számú házba telepedtek, mivel ott volt egy jó kőpince is. Ugyanakkor 7 darab tábori ágyút (Göring lövegeket) telepítettek a méhesbe, és 2–3 sorozatot lőttek Mogyoród irányába. A parancsnokságuk a kőpincében volt.

Ezek másnap, december 22-én reggel elmentek innen, előrébb az erdő felé.

December 22-én délelőtt magyar katonák jöttek hozzájuk. A nyíregyházi 4-es huszárok, parancsnokságukat itt állították fel. A telefonközpontjuk is itt volt Barcza Lajos hadnagy parancsnoksága alatt, és ő vette fel a telefonjelentéseket. Még aznap a következő jelentés jött telefonon egy frontfigyelő állásból:

„A figyelőpontunkból jól látható, hogy a mogyoródi fakilátónál páncéloscsata dúl. A bevetésre odaérkezett német csoportból kb. 50 fő átállt az oroszokhoz. Erre Barcza válasza, hogy: „Mit akarnak a németek, ha ők is átállnak? Nem tudjuk megakadályozni, hogy a mieink szintén ne ezt tegyék!” Egyéb megjegyzés a magyar tisztek részéről:

December 21-én a Csömör–Mogyoród közötti réten, a mogyoródi réten ellenlökésre gyülekező német harccsoportot, kb. 6 km-re innen északkeletnek, az oroszok megsemmisítették.

Még aznap, december 22-én délután a falu itteni részében lévő németek is elmentek. Aznap délután nagy orosz tüzérségi tüzet kapott a környékük. Így házukat egy 15 cm-es orosz tüzérségi tüzet kapott a környékük. Így házukat egy 15 cm-es orosz tüzérségi tűz elől a pincébe húzódtak, így egyikük sem sérült meg.

Magyar tisztek beszélgetéséből tudják, hogy a mogyoródi kilátónál lévő állásrendszerben 10 méterenként egy német, 50 méterenként egy magyar katona volt a frontvonalban.

A Mogyoród és Csömör közötti hegygerincen volt a védelmi front, ott több futóárok és összekötő árok volt, beleértve az erdei részeket is.

Az itt lévő harccsoport végül is félkörívben be lett kerítve, mivel december 24-től Cinkota orosz kézbe került.

Amikor a németek hátrább vonultak, a Kátai vaskereskedő háza (Középhegy utca 2.) előtti telken sok német tank jött le a hegy felől, és Csömör alsó végébe vonultak.

Akkor itt a Középhegy utcától jobbra lévő kertekből lőtték a németek jól elhelyezett golyószórókkal az előretörő oroszokat. Azokból sok esett el, amint az erdőfoltok felől próbálták a Középhegy utcától jobbra lévő kerteket megközelíteni rohammal, a réten át. A kertekben tömeges közelharcra került sor, melynek során sok orosz, de német és magyar katona is meghalt, de román katonát is találtak egy csoportban elesve. Közben a németeknek sikerült több orosz katonát elfogniuk, azokat hozzájuk hozták be. Mind be volt rúgva, majd hátrább vitték kikérdezésre.

A fenti harcok során a fentiektől balra, az újhegyi szőlőknél, valamint a tőlük északra lévő Staubék házánál [Hingyi László: most vadászház] és e ház felett, valamint a hegygerincen túl, sok magyar katona volt elesve. [Hingyi László: Szentjóby Staub Elemér volt a tulajdonos.]

Közben az orosz tüzérség már a falu házait is lőtte, így a Középhegy utca 10., a Görögék házának pincéjében. A pincét telitalálat érte, és ott nyolc német katona halt meg. A visszavonuló németek magukkal vitték őket.

Az őszibarackos végében, Fót felé a hegygerincen végig állásrendszer volt, melyben németek és magyarok vegyesen. [Hingyi László: Tíz méterenként egy német, 50 méterenként egy magyar volt a frontvonalban.]

Csömör végül is félkörben be volt kerítve.

December 25–26-án az első vonalba vetették be a magyarokat, majd a Középhegy utcáig visszaszivárgó magyarokat német tisztek pisztollyal állították meg, és kényszerítették vissza. Az előttük álló magyar löveg [Hingyi László: Göring tábori ágyú] személyzetét is az első vonalba küldték. Valószínűleg senki sem jött vissza, mivel a löveget végleg itt hagyták, és orosz kézbe jutott.

Egy magyar katona futott be kertjükbe, de egy platánfa előtt egy repeszt kapott, és meghalt. Később ők temették el, iratok nélkül volt.

Speigerék házával szemben szintén több magyar katona temetve a harcok után futóárkokba a felső útnál. Valamint esetenként tankcsapdákba temettek németeket és magyar katonákat, az oroszok azonnal elvitték halottjaikat. Raffai, aki hentes volt, vezette a temetéseket, de már ő is meghalt.

December 26-án jöttek be az oroszok.

Oroszok vannak eltemetve, de díszesebb sírok csak a Laky-háznál lévő ligetben, a három fenyő között vannak.

A németek innen a szentmihályi vasútig mentek vissza, majd onnan nagy erővel támadtak december 26–29-e között, így ide is visszajöttek. Ez a rész háromszor cserélt gazdát.

December 29-én az oroszok végleg bejöttek Csömörre.

Forrás:

HINGYI László: Budapest ostroma 1944–45. Források Budapest ostromának történetéből. Etalon Kiadó, Budapest, 2018. 548–550.