1944-ben a Vas utcában laktak, és az ostromot is ott élték át. 10 éves volt.

1945 elején kb. január 5-e felé a Horánszky utca 11. szám alatt lévő Vörösmarty Gimnázium tetejére a németek egy könnyű légvédelmi ágyút állítottak és innen lőtték a várost támadó szovjet repülőgépeket, melyek hosszában lőtték az utakat. Ezt követően a Mikszáth Kálmán tér és a templom közötti részre érkezett egy magyar lovas trén 4-5 szekérrel, és mialatt a katonák helyet kerestek a lovak elhelyezésére, szovjet repülőgépek szétlőtték a trént úgy, hogy a lovak instrángba befogott állapotban voltak holtan összeesve a szekerek előtt.

Január 13-án egy német Pz. IV-es jött a Szentkirályi utcában a Rákóczi út felől és jobbra be akart fordulni a Bródy Sándor utcába, de elakadt a szűk fordulóban, terepszínű, fekete egyenruhás személyzete kiugrált és próbáltak hátra-előre manőverezni, az egész környék felriadt, de végül is délutánra elment. Valószínű január 14. körüli elesés következtében lett eltemetve 5-6 magyar és két német katona a Zsil utcával szemben, a jelenlegi 2-es villamos járata alatt a vámházak kerítésén kívül, csak kb. félméteres föld volt rájuk hordva, rohamsisakban, fegyverrel a kézben, kézigránát az övben, az egyik kezében is. Ezeket 1948-ban exhumálták, és akkor látta lakásuk ablakából.

Január 16-i nappali szovjet támadás során lőttek ki a németek egy szovjet páncéltörő-ágyút a [Bródy] Sándor utcában a Horánszky utca és a Vas utca közötti részen, széttámasztott lövegtámasszal és lövegcsöve a Múzeum körút felé nézett. Zöldre volt festve, attól kb. 20-30 méterre előtte a házfal mellett volt elhagyva egy német, kézzel is húzható kis kétkerekű fémkocsi, benne ferdén fatokba állítva kb. 6 db páncélököl. A belvárosban több utcában rengeteg járművet látott harc miatt roncsolva, köztük több tankot, de nem emlékszik az utcára, hogy hol volt, de megpróbálja pontosítani.

Forrás:

HINGYI László: Budapest ostroma 1944–45. Források Budapest ostromának történetéből. Etalon Kiadó, Budapest, 2018. 277–278.