Ezután Baky László tanúkénti kihallgatására került sor. Baky László kijelentette, hogy ha van is érdekeltsége a dologban, már nem érzi és nem gátolja tanúvallomásában. Csiával ellenséges viszonyban volt.

Az elnök kérdésére elmondotta, hogy Szálasi Ferenc mellett a nemzetbiztonsági irodának volt a vezetője. Ebben a minőségben tanácsadó volt Szálasi mellett és elkészítette a tervezetet a tábori biztonsági szolgálatnak szervezetéről. Az elnök ezzel kapcsolatban figyelmeztette, hogy ha saját magának is folyamatban lévő ügyét ronthatná tanúvallomása, megtagadhatja a válaszadást. Baky kijelentette, hogy válaszolni fog és az igazat mondja.

Elnök: Milyen utasításokat kapott ön Szálasitól?

Baky: Szálasitól azt az utasítást kaptam, hogy az ország hadműveleti területének közbiztonságának megszilárdítása végett egy szervezetet kellene felállítani, amely biztosítani tudja a közbiztonságot.

Elnök: Mi volt a tartalma ennek az utasításnak? Írásban nincs meg?

Baky: Sokezer példányban, minden egyes csendőrnek és rendőrnek kiosztatott.

Elnök: A felkoncolási jogra vonatkozóan mit tartalmazott az utasítás?

Tanú: Két pontot. Egyik, amikor köteles. Köteles volt, amikor valaki megtámadja a közbiztonsági közegeket. A másik amikor jogosult. Jogosult a felkoncolásra katonaszökevényekkel szemben, amikor ez az ellenség részére szolgálatot teljesít.

Elnök: Szóval katonaszökevényekkel szemben, hogyha valakit mint katonaszökevényt elfogtak akkor jogosult volt a közbiztonsági közeg felkoncolni.

Baky László kijelenti, mi az alapja a felkoncolási jognak, amely akkor már az egész ország területére kiterjedt. Ennek értelmében, ha bárhol elfogtak egy katonaszökevényt, felkoncolhatták.

Baky elmondja még, szóvátette Vajna előtt, hogy egyes nyomozók bántalmazzák a gyanúsítottakat, mire Vajna ingerülten azt mondotta, ki fogja őket – ti. az ellenállási mozgalomban résztvevőket – „nyírni”. Emlékezete szerint Szász Lajos vagy Rajniss olyan kijelentést tettek, hogy Vajnával nem lehet okosan beszélni.

Elnök: Ki adta ki a parancsot a rendőrség és csendőrség részére, hogy Budapestet a végsőkig tartsák?

Baky: Rendőrtisztektől hallottam, hogy karácsony előtt Vajna a belügyminisztériumban megbeszélést tartott, ahol ezt a parancsot adta ki a rendőrség részére.

Előadja még a tanú, hogy az ellenállási mozgalom kérdése minisztertanács elé egyáltalán nem került, egyes miniszterek csak a kivégzések alkalmával értesültek erről.

Frank népügyész, tekintettel arra, hogy az eddig kihallgatott tanúk teljesen tisztázták a tényállást, indítványozta, hogy a bíróság a vádhatóság által kihallgatni indítványozott tanúk meghallgatásától tekintsen el. A bíróság magáévá teszi indítványát és áttér az iratok ismertetésére.

Elnök ismerteti Szálasi Ferencnek 1944. július 26-án Hitlerhez intézett memorandumát, amelyben felajánlja szolgálatait Hitlernek és lelkes szavakkal magasztalja Hitlert, a nemzeti szocializmust és annak eredményeit.

Az elnök Szálasi felé fordul s megkérdezi, tudott-e a memorandum tartalmáról. Szálasi mosolyogva kijelenti, hogy igen és azonosítja is vele magát, mert hiszen ő csinálta.

Ezután az ügyészek és a védők teszik meg indítványukat a bizonyítási eljárás kiegészítésére.

Kemény védője kéri, hogy védence ügyét különítsék el, mert külföldi diplomaták kihallgatását kéri s ez az eljárást késleltetné.

Az elnök ezután ismerteti az ügyészség által beterjesztett bizonyítási anyagot, majd a bizonyításkiegészítő indítványok tárgyalásban a bírósággal együtt zárt tanácskozásra vonult vissza.

Utána Jankó Péter tanácsa nevében kihirdette a bizonyítás kiegészítési indítványok tárgyában hozott határozatot. A népbíróság a bizonyítást kiegészítő indítványokat az egész vonalon elutasította. A védők a 384. szakasz 9. pontja alapján semmiségi okot jelentettek be.

Jankó tanácselnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította.