Esztergom Szent István-város nevű negyede (a mai Esztergom-Kertváros része) helyi lelkészének beszámolójából is kitűnik, milyen heves harcok folytak a településen és környékén. A Dunán átívelő Mária Valéria híd középső három nyílását a visszavonuló német csapatok 1944. december 26-án felrobbantották. Ugyanezen a napon a szovjet haderő elfoglalta az érseki székhelyet, amelyet 1945. január 7-én a német és magyar csapatok még visszafoglaltak. A harcok 1945 márciusában értek véget.

„[A templom] teteje nagyon sok apró – puska- és gépfegyvergolyó – találatot kapott, valamint 1 nehéz akna találatot, mely a templom mennyezetét is keresztülszakította. Több száz – kb. 350 – cserép megsérült, és kicserélésre szorul. [A] templom valamennyi ablaka kitörött. Az összes ajtót feltörték az orosz katonák.

A templom felszerelési tárgyai közül egyedül a harmónium [orgonához hasonló billentyűs hangszer – a szerk.] rongálódott meg közepes mértékben, minden más épségben maradt. […] [A] templomtorony-építéshez vásárolt anyagok közül a terméskőnek kb. ¼ részét elhordták [a] német katonák [az] óvóhelyek építéséhez. […]

[A plébánia] két ízben kapott [a] tető[n] aknatalálatot, amit azonban sikerült azonnal kijavítani a tartalék cserépből. A plébánia valamennyi ablaka betörött a hónapokon át tartó aknázás következtében. […] Az épületbe szerelt vízvezeték-berendezést orosz katonák erősen megrongálták. [A] mosdókat összetörték, [a] fürdőkádat megrepesztették, [a] víztartó dobozokat letörték, és egy helyen a csövet a falból kiszakították.

Orosz katonák az épület 3 ajtaját feltörték, német katonák pedig [az] egyik szobának, melyben laktak, ajtaját és ablakredőnyét tették tönkre. […]

A plébánia udvarán ideiglenesen felállított kamrában, valamint a kamra mellett felhalmozott építési anyagokat: cserepeket, téglát, cementet, kőport, 3 kocsira való állványdeszkát, több deszkát és kőműves szerszámokat […] a lakosok 90%-ban széthordták.

[A] helyi lelkész személyi veszteségei: élelmiszerekben 100%-os, felsőruha, cipő, kabát stb.-ben 40%-os, fehérneműben 80%-os.”

Gyimesi Gyula helyi lelkész