A tárgyalás

A népbírósági tárgyalások során eddig nem látott nagy érdeklődés mellett kezdte meg kedden, 1946. február 5-én délelőtt a népbíróság Jankó Péter tanácsa Szálasi Ferenc és hat társa bűnügyének főtárgyalását. A Zeneakadémia nagytermét és a karzatokat zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. A tárgyalás érdekessége, hogy a bűnper hét vádlottjának két-két védője van. A tárgyalást 9 óra 27 perckor nyitotta meg Jankó tanácselnök, akinek intézkedésére fogházőrök kíséretében vonulnak be a vádlottak. Elől Szálasi Ferenc, utána Szőllősi-Naszluhácz Jenő, Kemény Gábor, Beregfy-Berger Károly, Gera József, Vajna Gábor és Csia Sándor.

A bíróság tagjai:

Jankó Péter tanácselnök Lészay Béla kisg. Sipos Imre Szakszerv. Tanács. Karbacsics Pál komm. Mérő József szocdem. László Adolf Polg. dem. Horváth István Nemz. Parasztpárt.

A vádat Frank László népügyész és Nagy Vince politikai ügyész képviseli.

Az elnök először Szálasi Ferenc személyi adatait kérdezi. Szálasi elmondja, hogy nős, 1897. január 6-án Kassán született, magyar állampolgár, budapesti illetőségű, vallása római katolikus, hadiiskolát végzett, a vezérkarnál őrnagy volt, vagyona nincs, apja neve néhai Szálasi Ferenc. - Mi a foglalkozása? Szálasi: Magyarország nemzetvezetője. (Gúnyos derültség.)

Elnök: (Erélyes hangon) Tehát önnek ez a mániája még mindig tart. De talán nem is mániája, ez rossz tréfa a nemzettel, vagy arcátlanság. Majd rá fog jönni, hogy melyik.

Szálasi: Szabadna…

Elnök: Nem szabad semmit! Feleljen, büntetve volt?

Szálasi: Kérem, védekezési jogom…

Elnök: Ez nem védekezés, ez arcátlanság.

Szálasi: Nem kérem, engem törvényesen választottak a nemzet vezetőjévé. (Gúnyos derültség.) Bejelentem a bírói elfogultságot.

Elnök: Megteheti. Volt büntetve?

Szálasi: Igen. Az 1921. évi III. tc. alapján háromévi fegyházra, 1938-tól 1940-ig.

Ezután Szőllősi Jenő került sorra. Szőllősi 1913. január 18-án született Antalfalván, magyar állampolgár, makói illetőségű, anyanyelve magyar, négy gyermeke van, iskolai végzettsége műegyetem és egyetem. Tartalékos százados. Vagyona van: háza és 93 hold földje. Reáljogú gyógyszertára volt. Apja neve: Nagyluhácz Lajos, anyjáé Szőllősi Ilona, büntetve nem volt.

Az elnök folytatja a személyi adatok felvételét. Kemény Gábor elmondja, hogy 1910-ben született Budapesten, illetősége budapesti, állampolgársága és anyanyelve magyar, más nyelven is beszél, gazdasági iskolát végzett. Jogtudományi doktorátusa és országos közigazgatási szakvizsgája van, foglalkozása volt külügyminiszter, újságíró.

Elnök: Külügyminiszter? Éppen erről lesz szó, hogy milyen külügyminiszterség volt ez.

Elmondta még Kemény, hogy vagyona nincs és büntetve volt, de rehabilitálták.

Beregfy Károly 1888-ban született Cservenkán. Magyar állampolgár, szegedi illetőségű, anyanyelve magyar, foglalkozása tényleges tiszt, vezérezredes, hadiiskolát végzett. Vagyona nincs, szülei nem élnek, büntetve nem volt.

Dr. Csia Sándor 1894-ben született. Állampolgársága és anyanyelve magyar, más nyelvet nem beszél, nős, vagyona nincs, büntetve nem volt.

Vajna Gábor Kézdivásárhelyen született, elvált, magyar állampolgár. Érettségije és hadiiskolája van. Katona volt, rangja szolgálaton kívüli ezredes. Vagyona nincs.

Elnök: Foglalkozása?

Vajna: Belügyminiszter.

Elnök: Ön is belügyminiszter?

Vajna: Egyébként országgyűlési képviselő.

Elnök: Ön most is belügyminiszternek érzi magát? Azt sem teszi hozzá, hogy volt belügyminiszter. Most is belügyminiszter?

Vajna: Még nem mentettek fel…

Elnök: Önre is vonatkozik az előbbi rendreutasításom, hogy állítása arcátlanság, vagy orvosi probléma.

Vajna ezután közli, hogy büntetve nem volt, majd az elnök Gera József személyi adatait veszi fel.

Gera Makón született. Állampolgársága és anyanyelve magyar, a Tudományegyetem orvosi fakultását végezte el. Két lakóháza van Makón. Büntetve volt egyszer háromhónapi fogházra és háromévi hivatalvesztésre, majd négyhónapi fogházra.

Elnök ezután felszólítja a védőket, hogy jelentkezzenek a védelem képviseletében, majd megkezdődött a vádirat és a pótvádirat ismertetése.