Írásában K. Vasziljev az újjáépítés önerőből, de szovjet segítséggel történő megvalósítását szorgalmazta. Mindazokat, akik ezt nem tartották kivitelezhetőnek, reakciósnak bélyegezte, s felszólított a harcra ellenük.

A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetében hetek óta vita folyik az újjáépítés nagy kérdéseiről. Egymás után tárgyalják meg a termelés különböző ágainak, az ipari felszerelésnek, a szállító eszközöknek [a] problémáit.

Legutóbb Berta József, a kereskedelem- [és közlekedésügyi] minisztérium hídosztályának vezetője ismertette a magyar hidak állapotát, és megjelölte a feladatok fontossági sorrendjét. Magyarországon egyetlen híd sem maradt épen. Kivétel nélkül mindegyiket elpusztították vagy megrongálták a németek. A felrobbantott hidak folyókban fekvő roncsai kétféle akadályt is jelentenek: lehetetlenné teszik a hajózást, és olyan jégtorlaszokat képeznek, melyek súlyos árvízveszélyt idézhetnek elő. A legfontosabb feladat tehát még a tél beálltáig eltávolítani az árvízveszélyes roncsokat. A hidak helyreállításának sorrendjében legsürgősebb a budapesti Ferenc József [a mai Szabadság – a szerk.] híd és a szolnoki Tisza-híd helyreállítása. A Ferenc József híd helyreállítása 57.000.000 pengőbe kerül. A Batthyány tér és Kossuth Lajos tér köz[öt]t 11 és fél méter széles híd épül. A Döbrentei tér és a Petőfi tér köz[öt]t Duna alatti alagutat terveznek, melynek költségelőirányzata 70.000.000 pengő, és építési időtartama 8 hónap.

A magyar hídtervezők igyekezni fognak felhasználni a szovjet hídépítés technikai és adminisztrációs tapasztalatait. A Szovjetunióban, ahol sok nagy folyó van, állandóan hatalmas hídmunkálatok folynak, melyeket a vasúti és belügyi népbiztosságok ellenőrzése mellett az állami trösztök mint vállalkozók végeznek el, és az állami bank finanszíroz. Ezeknek a nagyvonalú munkálatoknak műszaki és gazdasági mozzanatait meg kell ismerni a magyar mérnököknek is. A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság erre bő alkalmat fog nyújtani.

A [Magyar] Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének főtitkára, Zentai Béla az újjáépítés kérdését politikai szemszögből világította meg.

Magyarországon sokan azt mondják, hogy szegények vagyunk, nem tudjuk végrehajtani az újjáépítés feladatait. Külföldi segítségre van szükségünk. Ezzel a hamis, defetista felfogással szállt szembe Zentai Béla.

  • A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a jóvátételi kötelezettségek megállapításánál messzemenő jóakaratot tanúsított. De ahhoz, hogy ezt a jóindulatot élvezzük, továbbra is meg kell mutatnunk, hogy mozgósítani tudjuk az ország minden anyagi, fizikai, szellemi erejét az újjáépítésre, a demokrácia megteremtésére és fenntartására.

Egész felemelkedésünk alapja a fasiszta rendszer szétverése, és maradékainak, nyomainak is teljes felszámolása. A reakció elleni harc az újjáépítés előfeltétele. Amíg ezen a téren nem teljesítjük feladatainkat, amikre az ország létérdeke és a fegyverszüneti szerződés egyaránt köteleznek, nem is gondolhatunk a demokratikus népek támogatására.

Sok szó esett ezen az újjáépítési ankéton a szovjet dolgozók rendkívüli munkateljesítményéről.

  • A munka termelékenysége a Szovjetunióban 30–40%-kal emelkedett a háború alatt egyes iparágakban – mondja Havas Ernő, a Mérnökök és Technikusok [Szabad Szakszervezetének] titkára. – Ez az emelkedés nem a túlhajtott erőfeszítésből, hanem a technikai tudásból, nem a mozdulatok gépesítéséből, hanem a termelés új, szocialista viszonyaiból származott. Nekünk, magyarországi mérnököknek rengeteg tanulnivalónk van ezen a téren. A sztahanovisták példája mutatja, hogy milyen lehetőségek rejlenek a termelésben, ha [a] munkás[ok] és mérnök[ök] egyaránt szívvel, akarattal dolgoznak.

  • Az egyik előadó – Rácz István – részletes javaslatot terjesztett az ankét elé a kitűnő munkások, munkacsoportok, üzemek kitüntetésére, jutalmazására vonatkozólag.

  • A Szovjetunió tapasztalatai azt mutatják – mondta –, hogy a dolgozók csodákat képesek művelni. Nem a szalagrendszer sorvasztó munkájával, hanem a gép jobb kihasználásával.

Nem segítséget kell várni, hanem azonnal belefogni az építésbe! Nincs újjáépítés a reakció elleni fokozott harc nélkül!

Új Szó