A szigetközi település Győr és Mosonmagyaróvár között félúton fekszik. A Khuen-Héderváry-kastélyba a második világháború alatt először a német nagykövetség költözött, majd pedig a szovjetek foglalták el, akik hadikórházat működtettek az épületben – és a falu plébániáján is. A hédervári plébános főleg a kastélykápolnát ért veszteségeket részletezi.

„Mivel a plébánián kórházat rendeztek be, az összes bútort egy szobába zsúfolva, a hivatalos iratokat szétdobálták – természetesen több hiányzik. A templompénztár külön helyre rejtett pénzkészletét elvitték, úgyszintén a Szent Antal-perselyt is, együttesen kb. 3600 p[engő] értéket. […] Az anyakönyvek azonban megmaradtak.

Egyébként sem a templom épületét, sem a Boldogasszony-kápolnát kár nem érte. Nagyobb vandalizmus történt a kastély kápolnájával szemben. Mivel hosszú időn át a német követség lakott a kastélyban, oda tiltva volt a bejárás, így alig lehetett ott valamit megmenteni. A németek is okoztak kárt kivonuláskor, annál inkább a nyomban bevonuló oroszok. A kápolna fehérneműje mind elveszett, a műbecsű oltárképet átlyukasztották, a gyertyatartók, szobrok […] összetörve.

A miseruhák egy részét, 2 kelyhet a cibóriummal [az áldoztatáshoz szükséges Oltáriszentséget őrző kehely – a szerk.] sikerült megmenteni, úgyszintén az alig használt misekönyvet a tűzhaláltól; de elégették a kastély könyvtárában levő nagybecsű rézmetszetek egy részét. A kastély berendezése nagyrészt széthordva, bútorok összetörve, felvágva, szőnyegek széthasogatva. Szégyenkezve kell bevallani, hogy ebben nagy része volt a hédervári proletár népségnek is. […] Az embert nem bántja annyira a bolsevista orosz ellenség eljárása, mint a saját népünk példátlan kapzsisága.”

Láng Ernő esperes plébános