A cella ablakából láttuk, amint halálra ítélteket kivégzésre kísértek. Bajcsy-Zsilinszky emelt fővel, kemény léptekkel ment, egyedül. A cellákban csend, lehorgasztott fejek. Engem nagyon megviselt a látvány. A kivégzés után bejött hozzánk egy hadbíró főhadnagy – sajnos nem tudom a nevét –, kidüllesztett mellel vágta oda: „Na, végre ezzel a piszok hazaárulóval is elbántunk.” Mindenki hallgatott, én nem tudtam szó nélkül hagyni, szemébe mondtam: „Ennek a hazaárulónak a sírját egy éven belül koszorúzni fogja a magyar nemzet.” Megvetően végigmért, de nem válaszolt. (Sopronkőhida)