A súlyos sebesültek száma ugrásszerűen megnőtt. A kórház nemcsak hogy megtelik, de háromszorosan túlterhelődik, a fekvőbetegek száma az ostrom második szakaszában 300. Tekintettel arra, hogy földalatti, természetesen meglehetőségen szűkre szabott helyiségekről van szó, ahol például a kórtermekben az ágyak már addig is részben egymás fölé vannak helyezve, ez hihetetlen zsúfoltságot idéz elő. Nemcsak hogy lent is, fönt is a páronként egymás mellé tolt ágyakon fekszik mindenütt két-két személy helyett három-három, de sebesültek fekszenek az ágyak között földre tett matracokon, hordágyakon, minden talpalatnyi helyen a kórtermekben, folyosókon, fürdőszobákban, kötözőkben. Ez utóbbi helyeken már az asztalokra, padokra, sőt a puszta kőre terített kabátokra és takarókra is betegek kerülnek. Elképzelhető, hogy ez a tömeg, mely kizárólag a legsúlyosabb sebesültekből tevődik össze – hiszen mást nem is vesznek fel –, micsoda feladatokat ró a kórházra.

Szerk.: Buzinkay Géza. Budapest, Várbarátok Köre–Litea, 2003. 85.