2. Vasárnap
Megalakult a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága keretein belül működő Gazdasági Rendészeti Osztály, amelynek vezetője Villányi András lett.
3. Hétfő
Dalibor M. Krno, a csehszlovák kormány budapesti képviselője hivatalosan kezdeményezte, hogy a két ország kezdjen tárgyalásokat a lakosságcseréről.
4. Kedd
Megalakult az Országos Nemzeti Bizottság, amelynek jogkörébe tartozott elbírálni, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokon kívül mely új pártok indulhatnak a választásokon. A bizottság elnöke a kisgazdapárti Tildy Zoltán volt. Ugyanakkor minden párt csak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével jöhetett létre vagy működhetett.
5. Szerda
Szeptember 5-től 7-ig, majd 11-től 13-ig ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely budapesti ülésszakán megtárgyalta és törvényerőre emelte a Nemzeti Főtanácsról (1945. évi III. tc.), a földreformról (1945. évi VI. tc.) és a népbíróságokról (1945. évi VII. tc.) addig született rendeleteket, valamint elfogadta az új választójogi törvényt (1945. évi VIII. tc.). Az új törvényeket szeptember 16-án hirdették ki.
6. Csütörtök
Újraválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságát 27 taggal. Az eddigi tagok szinte teljesen kicserélődtek, csak Gerő Ernő és Révai József maradt a decemberi gárdából. A testületben ezután valóban a pártok „erős emberei” ültek, úgymint Dobi István, Farkas Mihály, Kádár János, Kéthly Anna, Kovács Béla, Kovács Imre, Nagy Ferenc, Rajk László, Rákosi Mátyás, Sulyok Dezső, Szeder Ferenc, Szent-Iványi Sándor, Szent-Györgyi Albert, Takács Ferenc, Tildy Zoltán, Varga Béla. A nemzetgyűlés összesen nyolc napon át ülésezett, és tíz törvényt fogadott el.
12. Szerda
A kormány jegyzékben hívta fel a szovjet, az amerikai és a brit kormány figyelmét a csehszlovákiai magyar kisebbség üldözésére, és nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását kérte.
A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt nagy-budapesti vezetői aktívaértekezletet tartottak a Nemzeti Sportcsarnokban.
A katolikus püspöki kar körlevélben rendelkezett a meglévő népiskolák általános iskolává történő átszervezéséről.
Görögkatolikus leánynevelő intézet nyílt Hajdúdorogon a bazilisszák vezetésével.
13. Csütörtök
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elfogadta az 1945. évi VIII. törvénycikket, amelynek megfelelően szavazati jogot kapott minden húsz év fölötti magyar állampolgár, akit felvettek a választói jegyzékbe. A választójogi törvény szerint 16 nagy szavazókerületet alakítottak ki, amelyben 12 ezer szavazat ért egy mandátumot.
14. Péntek
Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök közölte Kliment Vorosilov marsallal, hogy a magyarországi németek körében végzett felmérés alapján a 480 ezer német anyanyelvű lakosból legfeljebb 200–250 ezer fő kitelepítésére kerülhet sor. A miniszterelnök a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökét kérte, hogy nyújtson segítséget a szállításhoz, jelölje meg a kezdő időpontot és a célállomásokat.
15. Szombat
Befejeződött a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség I. kongresszusa. Elnökké Szabó Zoltánt, alelnökké Ravasz Jánost, országos titkárrá Koós Bélát választották. Az elfogadott akcióprogram az egyetemi oktatás demokratizálását sürgette.
Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén a magyar kérdés „definitív” megoldását, vagyis a magyar kisebbség kitelepítését szorgalmazta.
16. Vasárnap
Kihirdették az 1945. évi VI. törvénycikket, amely törvényerőre emelte A nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhöz juttatása tárgyában kiadott kormányrendeletet. Kihirdetésre került továbbá a nemzetgyűlési választásokról szóló, 1945. évi VIII. törvénycikk is, amelynek 5. §-a kizárta a választójogból azt, aki az 529/1945. M. E. számú rendeletben felsorolt szervezetben (többek között az Egyházközségi Munkásszakosztályok vagy a Magyar Keresztény Nemzeti Liga) tisztségviselő volt.
XII. Piusz pápa értesítette az állami szerveket döntéséről, miszerint Mindszenty József veszprémi megyés püspököt nevezte ki esztergomi érsekké, Magyarország hercegprímásává. A kinevezési bulla végül 1945. október 2-án kelt.
17. Hétfő
Az Országos Nemzeti Bizottság a pártok választási részvételi kérelméről tárgyalt. Végül elutasította a Nemzeti Demokrata Párt és a Keresztény Női Tábor jelentkezését, viszont engedélyezte a Magyar Radikális Párt és a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt indulását a budapesti helyhatósági és a nemzetgyűlési választásokon.
19. Szerda
Kivégezték Kun András kiugrott minorita szerzetest, aki a nyilas uralom idején fegyveres osztagával több száz zsidót gyilkolt meg Budapesten.
Edvard Beneš a cseh országrészekben hatályos 71/1945. számú dekrétumával elrendelte azon személyek munkakötelezettségét, akiket magyar és német nemzetiségük miatt csehszlovák állampolgárságuktól megfosztottak.
20. Csütörtök
A győztes nagyhatalmak külügyminisztereit tömörítő Külügyminiszterek Tanácsának értekezletén úgy határoztak, helyreállítják Magyarország 1938 előtti határait Ausztriával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. Ugyanakkor vita bontakozott ki a román békeszerződéssel kapcsolatban a szovjet álláspontról, amely szerint Magyarország és Románia között is változatlanul kell visszaállítani a trianoni határokat.
22. Szombat
Bemutatták Keleti Márton A tanítónő című alkotását, a háború után készült első játékfilmet. A főbb szerepekben Jávor Pál, Szörényi Éva, Rózsahegyi Kálmán és Várkonyi Zoltán volt látható.
Az MKP Politikai Bizottsága jóváhagyta a párt választási programját, a másnapi Szabad Nép „Magyarország újjáépítésének hároméves terve” címmel közölte a dokumentumot.
Mindszenty József hercegprímás táviratban köszönte meg dálnoki Miklós Béla miniszterelnök gratulációját. Mint írta: „Az ország első közjogi méltósága hazája rendelkezésére áll.”
24. Hétfő
A szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) kiadta a 001088. számú parancsát, amelyben több magyarországi hadifogolytábor – köztük a ceglédi, a soproni, a sopronkőhidai, a sorokpolányi, a jánosházai és az alsópatyi – felszámolását rendelte el.
25. Kedd
Kliment Vorosilov marsall levélben közölte dálnoki Miklós Béla miniszterelnökkel, hogy a Szovjetunió kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, s hogy Georgij Puskint, a Szovjetunió addigi magyarországi politikai megbízottját nevezik ki budapesti szovjet követté. A magyar kormány Szekfű Gyulát kérte fel a moszkvai magyar követség vezetésére.
Ülést tartott a Nemzeti Parasztpárt (NPP) intézőbizottsága, a fő kérdés az volt, hogy miként lehetne az NPP mögé állítani a Független Kisgazdapárt felé orientálódó paraszti tömegeket. Erdei Ferenc és Darvas József a munkáspártokkal való szoros együttműködést szorgalmazta.
A Demokrata Néppárt meghirdette programját, Barankovics István főtitkár részletesen kifejtette a kereszténydemokrata politika elveit. (A napokban a párt választási szövetségre lépett a Polgári Demokrata Párttal.)
A magyar kormány jegyzékben kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottságon keresztül a szovjet kormánytól a magyar hadifoglyok országhatáron kívülre történő szállításának leállítását.
Edvard Beneš 81/1945. számú dekrétuma Cseh- és Morvaország területén feloszlatott minden német és magyar egyesületet.
26. Szerda
New Yorkban meghalt Bartók Béla.
Budapesten tárgyaltak az MKP és az FKGP vezetői a választási küzdelem során elszabadult indulatok, illetve a két párt közötti ellentétek mérséklésének lehetőségéről. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak együttműködését feltétlenül szükségesnek találták, s kötelezték magukat, hogy gyűléseiken és a sajtóban beszüntetik a másik fél támadását. A megállapodás betartásának ellenőrzésére egy három-három tagból álló bizottságot állítottak fel.
28. Péntek
A magyar kormány jegyzékben kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság sürgős intézkedését a magyar tisztek kiszállításának leállítása és szabadon bocsátása érdekében.
Több felvidéki városban, többek között Pozsonyban, Kassán, Léván, Ipolyságon, Rimaszombatban és Rozsnyón betiltották, illetve korlátozták a magyar nyelvű istentiszteleteket.
29. Szombat
Az MKP szervezésében ledöntötték az 1918–1919-es forradalmak áldozatainak emléket állító Nemzeti Vértanúk Emlékművét, amelyet 1934-ben állítottak fel a Vértanúk terén.
Az Egyesült Államok bejelentette: elismeri a magyar kormányt.
30. Vasárnap
Az NPP választási nagygyűlésén Veres Péter és Kovács Imre ismertette a párt programját és célkitűzéseit.
Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke A magyar iskola is adja meg Istennek, ami az Istené! címmel a katolikus magyar iskolák védelmében cikket jelentett meg az Új Emberben.