1. Hétfő
Csehszlovákiában hatályba lépett Edvard Beneš 88/1945. számú dekrétuma, amely alapján megkezdődött a magyarok tömeges áttelepítése a Szudéta-vidékre. A dekrétum ugyanis kimondta, hogy a 16–55 éves férfiakat és a 18–45 éves nőket lakóhelyüktől távoli vidéken is igénybe lehet venni közmunkára.
Czapik Gyula egri érsek a vallás- és közoktatásügyi miniszternél tiltakozott a nemzeti bizottságok a tanulóifjúság átpolitizálására irányuló törekvései ellen. 1945. október 10-én Mindszenty József hercegprímás hasonló tiltakozást fogalmazott meg.
2. Kedd
A székesfőkáptalan beiktatta Mindszenty Józsefet új hivatalába. Esztergomi érseki minőségében Mindszenty átiratot küldött dálnoki Miklós Béla miniszterelnöknek, ebben tiltakozott a nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetése ellen, mivel meglátása szerint az sértette az egyház iskolafenntartási jogát.
Véget ért a Külügyminiszterek Tanácsának londoni konferenciája, ahol a Szovjetunió a mielőbbi békekötést hangsúlyozva a fennálló helyzet rögzítését kívánta elérni. Az Egyesült Államok nem ismerte el a Moszkva által támogatott román és bolgár kormány legitimitását, ezért ezekben az államokban, valamint Magyarországon a mielőbbi szabad választások rendezését sürgette.
3. Szerda
Az amerikai katonai szervek Magyarországra szállították és átadták a magyar hatóságoknak a háborús bűnösök első csoportját: Szálasi Ferencet és tíz társát, többek között Bárdossy Lászlót, Imrédy Bélát és Jaross Andort.
4. Csütörtök
Edvard Beneš a 105/1945. számú, „a közalkalmazottak működését felülvizsgáló tisztogató bizottságokról” szóló dekrétuma értelmében a közalkalmazottaknál fegyelmi vétséget jelentett többek között az, ha német vagy magyar nemzetiségűnek jelentkeztek, ha politikailag együttműködtek a németekkel vagy magyarokkal, ha szolgálaton kívül társasági érintkezést folytattak, ha német vagy magyar iskolában tettek vizsgát, valamint ha gyermekeiket ilyen iskolába íratták be. A tájékoztatásügyi megbízott 250/1945. számú hirdetményével megtiltotta, hogy az „államilag megbízhatatlan” személyek, többek között a magyarok és németek rádiókészüléket birtokoljanak.
7. Vasárnap
Törvényhatósági választásokat tartottak Budapesten (az ország más településein és vármegyéiben nem): a 240 képviselői helyre történő listás szavazáson a 600 ezer jogosult körülbelül 90%-a vett részt. A Független Kisgazdapárt (FKGP) a voksok 50,54%-át szerezte meg, amivel 122 helyhez jutott, a Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Dolgozók Egységfrontja nevű, közös listájára 42,76% szavazott, így 51-51 helyet szereztek, míg a Polgári Demokrata Párt (PDP) 9, a Nemzeti Parasztpárt (NPP) 5, a Magyar Radikális Párt 2 helyhez jutott.
Mindszenty József hercegprímás székfoglaló beszédet tartott az esztergomi bazilikában. A vendégek közt többek között megjelent Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, Vörös János honvédelmi miniszter és gróf Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter.
8. Hétfő
A budapesti törvényhatósági választást értékelve az MKP Politikai Bizottsága (PB) az FKGP „jobboldala” elleni erélyesebb fellépést állította a párt politikájának középpontjába a novemberi nemzetgyűlési választási küzdelemben. A PB megállapította, hogy a szociáldemokratákkal közös lista nem vezetett megfelelő eredményre, így azt a nemzetgyűlési választásokra nem érdemes fenntartani.
9. Kedd
Az MKP tiltakozott az FKGP törvényhatósági választási győzelme ellen. A fő jelszó ez volt: „Munkásököl vasököl, oda sújt, ahova köll!”
10. Szerda
Az SZDP vezetőségi ülésén kudarcként értékelte a budapesti választási eredményt. Szeder Ferenc utólag is helytelenítette és elítélte a kommunistákkal állított közös listát, és elhatározták, hogy novemberben önállóan indulnak az országos választáson.
A PDP nyilatkozatában úgy értékelte, hogy a budapesti helyhatósági választáson a két véglet vonzotta a tömegeket.
Mindszenty József hercegprímás „a német kérdés emberies rendezését” követelte a kormánytól.
A magyar kormány jegyzékben kérte a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) sürgős intézkedését a súlyos beteg magyar hadifoglyok kórházba szállítása érdekében.
11. Csütörtök
Az NPP intézőbizottságának ülésén levonták a budapesti választási kudarc tanulságait: megállapodás született, hogy az országos választási küzdelemben a FKGP-t tekintik fő vetélytársnak, de igyekeznek demonstrálni függetlenségüket az MKP-tól.
12. Péntek
Ries István (SZDP) igazságügy-miniszter aláírta azt a rendeletet, amely a népbíróságokat az Igazságügyi Minisztérium alá rendelte.
14. Vasárnap
Erdei Ferenc (NPP) belügyminiszter november 4-re írta ki a nemzetgyűlési választásokat.
A budapesti Szent István-bazilikából Mindszenty József hercegprímás szózatot intézett a magyar ínségesek megsegítésére.
15. Hétfő
Mindszenty József hercegprímás körlevelet bocsátott ki a szlovákiai magyarok üldözéséről.
16. Kedd
Az MKP számára csalódást keltő budapesti törvényhatósági választások után Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke felszólította a koalíciós pártok vezetőit, hogy közös listán induljanak a közelgő nemzetgyűlési választásokon, kizárva ezáltal a pártok valóságos társadalmi támogatottságának felmérését. Bár brit tiltakozásra a SZEB elállt a javaslattól, elnökének erőteljes nyomására az FKGP kénytelen volt beleegyezni, hogy a választási eredménytől függetlenül koalíciós kormány alakuljon, továbbá azt is kicsikarták tőle, hogy a belügyi és a közlekedési tárcát mindenképpen a kommunisták kapják.
17. Szerda
A katolikus püspöki kar pásztorlevélben emelte fel szavát az elhurcoltak, a hadifoglyok, valamint az internáltak érdekében, és tiltakozott a magyarországi németekkel szemben alkalmazott kollektív megtorlás ellen. Ugyanekkor döntöttek a Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének létrehozásáról is.
18. Csütörtök
Megjelent a püspöki kar választási körlevele, amely arra figyelmeztette a hívőket, hogy „ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetésétől”, és éljenek szavazati jogukkal, valamint felhívta a figyelmet a magyar közéletben tapasztalható antidemokratikus jelenségekre. Ahogy írták: „Úgy látszik, mintha Magyarországon az egyik totális szellemű zsarnokságot a másik váltotta fel.”
A Nemzeti Parasztpárt (NPP) intézőbizottságának ülése – Erdei Ferenc javaslatára, Illyés Gyula és Kovács Imre tiltakozása ellenére – elfogadta a közös listás indulást a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) pártjaival, azzal a feltétellel, hogy az NPP megkapja a nemzetgyűlési helyek legalább 10%-át.
20. Szombat
Oliver Edgcumbe tábornok, a SZEB mellett működő brit katonai misszió vezetője tiltakozott az ellen, hogy az MNFF pártjai közös listán induljanak a nemzetgyűlési választáson. Ezt követően a bizottság hivatalosan elutasította a tervbe vett választási szövetséget.
21. Vasárnap
Az amerikaiak Magyarországra szállították a háborús bűnösök második, 17 fős csoportját, köztük Baky Lászlót, Beregfy Károlyt, Hain Pétert és Szombathelyi Ferencet.
22. Hétfő
A belpolitikai feszültség mérséklése céljából az MNFF pártjai közös választási felhívás kiadásáról állapodtak meg, miután a közös választási lista javaslatát elvetették. Az NPP-t nem hívták meg a megbeszélésre, képviselői – Darvas József és Erdei Ferenc ráhatására – utólag írták alá a felhívást.
A Magyar Államvasutakat (MÁV) a SZEB magyar kezelésbe adta vissza.
A Belügyi Megbízotti Hivatal kiadta a 287/1945. számú végrehajtási utasítást „a csehszlovák állampolgárság 33/1945. számú dekrétum szerinti rendezéséről”, amelyben tételesen felsorolta azon személyek körét, akik nem kaphatják vissza csehszlovák állampolgárságukat.
23. Kedd
A Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya (Katpol) őrizetbe vette az amerikaiak által Magyarországnak kiadott Szombathelyi Ferenc vezérezredest, a Magyar Királyi Honvédség egykori vezérkari főnökét.
24. Szerda
Az MKP Központi Vezetőségének Ifjúsági Titkársága határozatot hozott a Gyermekbarátok Országos Egyesülete keretében működő új gyermekszervezet, az úttörőmozgalom létrehozásáról.
Az FKGP országos nagyválasztmányának ülésén Tildy Zoltán bejelentette, hogy a párt önálló listán indul a választáson.
A 10480/1945. M. E. számú rendelet visszaadta a zsidó tulajdonosoktól elvett személyjogú gyógyszertárakat.
Edvard Beneš dekrétumokat adott ki a bányák és bizonyos élelmiszeripari vállalatok, a részvénytársasági bankok és a magánbiztosítók államosításáról, ezek értelmében nem fizetendő kártérítés többek között a németektől és magyaroktól elvett államosított vagyonért.
25. Csütörtök
Az MNFF négy pártja felhívásában bejelentette, hogy a választás után is fenn kívánják tartani a koalíciót. A legsürgősebb feladatként a közellátás javítását, az infláció letörését, a bánya- és energiaipar államosítását és a reakció elleni harcot nevezték meg.
Megjelent Csehszlovákiában Edvard Beneš rendelete a magyar nemzetiségűek vagyonának elkobzásáról, a hatóságok pedig megkezdték a „közmunkára” kijelölt magyarok Csehországba deportálását. A rendelet végrehajtásának sok magyar ellenszegült, a lévai járás Szete nevű falujában a hatóságok fegyvert is használtak ellenük.
27. Szombat
Edvard Beneš kiadta a 137/1945. számú alkotmánydekrétumát a „forradalmi időszakban” államilag megbízhatatlannak tekintett személyek őrizetbe vételéről. Megjelent továbbá a 143/1945. számú dekrétuma is, amely korlátozta a büntetőeljárás során azon személyek perlési jogát, akiktől a 108/1945. számú elnöki dekrétum alapján vagyonukat elkobozták.
28. Vasárnap
A csehszlovákiai Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülésén megerősítették Edvard Benešt köztársasági elnöki tisztségében. Ünnepi beszédében a magyar és német kisebbség kitelepítését és a lakosságcsere végrehajtását sürgette.
29. Hétfő
A Budapesti Népbíróság Major Ákos elnökletével a Zeneakadémia nagytermében megkezdte Bárdossy László volt miniszterelnök ügyének tárgyalását.